Elfüstölt milliárdok: Kocsis Istvánt még ki sem hallgatták
Lapunk forrásai szerint az NNI a két éve zajló vizsgálat ellenére még csak ki sem hallgatta tanúként Kocsis Istvánt, az állami MVM-nél betöltött vezérigazgatósága utolsó időszakában történt bűncselekménygyanús ügyletekkel kapcsolatban. A nyomozás mindemellett továbbra is zajlik. Az MVM Kocsis István utáni, a kormányváltás óta leváltott vezetése 2009 áprilisában tett feljelentést az áramcégnél tapasztalt gyanús ügyletek miatt. Még 2009 elején számos rendkívül szövevényes szerződésre derült fény. Az MVM viszont a nyilvánossággal azóta sem osztotta meg gyanúit. Különböző sajtóorgánumokban rendre „értesülések” jelentek meg, melyeket az MVM ugyan nem cáfolt, de nyilvánosan csak visszahivatkozik a korábbi „hírekre”.
A nem cáfolt értesülések szerint 2007 és 2008 első fele között azMVM belső egyeztetési szabályait megsértve kerültek állami tízmilliárdok ismeretlen, offshore-gyanús cégekhez. A hézagosan fellelhető iratok szerint az átutalásokat kecsegtető befektetésekként tüntették fel. Ám az egzotikus cégekben a hatalmas summának rendre nyoma veszett. A zavaros ügyekbe az MVM-csoport számos cége, így a Paksi Atomerőmű, a Vásárosnaményban gázegységet tervező Kárpát-Energo, a Vértesi Erőmű, egy szállodaügy kapcsán pedig horvátországi leányvállalatuk is belekeveredett. Az ügyekhez az információk alapján Kocsis István mellett egyik helyettesének, Molnár Lászlónak, Varga-Sabján László humánpolitikai vezetőnek, a Kárpát-Energo és a Vértesi Erőmű kapcsán Kapolyi László baloldali vállalkozónak, illetve a Vértesi Erőművet az idő tájt irányító Gálos Tibornak is komoly köze lehetett. Egyes, részint az osztrák Meinl Bankhoz köthető cégekben a más botrányokból már ismert Szász András neve bukkan fel. Szakértők szerint az ügyekkel összefüggő nyomozásban ésszerű lenne tanúkénti meghallgatásuk.
A rendőrségi eljárásokat ismerő forrásaink hezitálást vélnek felfedezni abban, hogy az NNI a két éve folyó nyomozás ellenére az ügy lehetséges kulcsfigurái közül sokakat még meg sem hallgatott. Különösen azért, mert egy ismeretlen feljelentő által később kezdeményezett, inkább Kocsis utódaira összpontosító eljárás már bűncselekmény híján lezárult. Olybá tűnik, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a később indult eljárástól eltérően – ezt a nyomozást nem lehet csak úgy bűncselekmény híján lezárni. Ugyanakkor jelen fázisban a jelek szerint még csak nem is körvonalazódik a megnevezhető gyanúsítottak köre. Konkrét személy meggyanúsítása nélkül viszont az MVM-nek nincs lehetősége zár alá vetetni a gyanúsítottak magánvagyonát, ami persze még egy lomha bűnelkövetőnek is lehetőséget nyújt vagyona elrejtésére.
Lapunknak az ügy részleteiről senki, így az NNI, a feljelentés óta új vezetésű MVM, illetve a jelenleg a BKV-t irányító Kocsis István sem nyilatkozott. Az NNI korábbi közlése szerint az MVM belső vizsgálatát követően, annak megállapításaira alapozva a társaság képviseletében eljáró ügyvédi iroda feljelentése alapján 2009. április 15-én rendelt el nyomozást az NNI hűtlen kezelés bűntett és más bűncselekmény gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az MVM lapunknak küldött levele szerint az NNI előtt folyó büntetőeljárás még nem zárult le. A nyomozásvezető általuk idézett szakmai véleménye szerint információk kiadása sérti a nyomozás érdekeit.
Sokak szerint a tartalmában és tálalásában is zavaros MVM-harc háttérben Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és a szocialistákkal egyre rosszabb viszonyt ápoló Kocsis István küzdelme húzódik meg. A – cáfolatok ellenére vissza-visszatérő – közhiedelem szerint a Kocsis István elleni névtelen támadások mögött Hagyó Miklós állt. Az – ebben az értelmezésben – igen jól sikerült revans következtében Hagyó Miklós jórészt a Kocsis-irányította BKV feljelentései alapján kerülhetett előzetes letartóztatásba.
Kocsis István az MVM-es kiszivárogtatások és a BKV minden gondja ellenére a kormányváltást követő leváltásözönben is a helyén maradhatott.
A Lehet Más a Politika (LMP) arra gyanakszik, hogy 2008-ban Kocsis István és egy közvetlenül őhozzá kapcsolódó személyi kör az MVM számára előnytelen szerződésekkel csatornázta ki a közpénzeket az állami cégcsoportból – fogalmazott kérdésünkre Jávor Benedek, a parlamenti párt képviselője. Megemlítette, hogy a Horn-kormány alatt végrehajtott aluminiumipari privatizáció kapcsán szintén felvetette az akkor a privatizációs szervezetet irányító Kocsis István érintettségét.
(A BKV vezetője korábban ezt is határozottan visszautasította.) Jávor Benedek érthetetlennek tartja, hogy ha a rendőrségi adatgyűjtés már véget ért, miért nem hallgatják ki az érintetteket tanúként vagy gyanúsítottként. Felhívta a figyelmet, hogy az LMP és a Levegő Munkacsoport adatkéréseit az MVM és leányvállalataik az új vezetés alatt sem teljesítik. Perben állnak például a szállodaügy könyvvizsgálói, illetve ügyvédi jelentéseinek nyilvánosságra hozatala érdekében.
