Tavaly a Tajvanra irányuló magyar export megkétszereződött és meghaladta a százmillió dollárt – mondta a Budapesten akkreditált tajvani képviselet vezetője, Marietta Kao Liau a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásában. Lapunk kérdésére, hogy minek tulajdonítható a szokatlanul nagy emelkedés a magyar kivitelben, kifejtette: a magyar exportőröknek – gyakorlatilag egyedül – sikerült jelentős tételben húst szállítaniuk a szigetnek. Tajvanon idén csaknem tízszázalékos gazdasági növekedést jósolnak, mind az export, mind az import 30–40 százalékos bővülése mellett, a magyar cégeknek tehát idén is jó esélyeik lehetnek. A növekedés rá is fér a kivitelre, mert a Magyarországra irányuló tajvani export még így is többszöröse az importnak. Magyarország kedvező hátszélre számíthat a 23 milliós piacon, megbecsülik a magyarokat, emlékeznek rá, hogy Budapest volt az első a keletközép-európai régióban, amely még a rendszerváltás előtt lehetőséget adott Tajvannak képviselet nyitására. A két ország kereskedelmi kapcsolatait számos egyezmény, például a kettős adóztatást elkerülő megállapodás támogatja.

A mintegy harmadnyi Magyarország területű sziget a világ egyik legversenyképesebb, legfejlettebb gazdaságával büszkélkedhet. Az Egyesült Államokban működő Business Environment Risk Intelligence gazdasági elemző-hírszerző szervezet Tajvant a világ negyedik, Ázsia második legversenyképesebb gazdaságának tartja. Az amerikai Találmányi és Védjegyhivatal (USTPO) 2009-es jelentése szerint csak az Egyesült Államok, Japán, Németország és Dél-Korea előzi meg Tajvant a bejelentett találmányok számát illetően. Tajvan beruházás-, vállalkozásösztönző politikáját jelzi, hogy tavaly 25-ről 17 százalékra csökkentették a társasági adó mértékét.

A Kína árnyékában, de azzal szoros gazdasági szimbiózisban élő Tajvan politikáját a megfontoltság, a realitásokkal való számolás jellemzi. Kao Liau asszony előadásában jelezte, hogy Kína demokratizálódásában látják a hosszú távú megoldást a harmonikus, de formáját tekintve még el nem döntött együttlétezésre Pekinggel. Mindenesetre Tajvan aktívan közreműködik Kína globális gazdasági stratégiájának az érvényesítésében. Ennek a lényege: a glóbusz második legnagyobb gazdasága, a népi Kína fokozatosan vesse le a világgyárszerepet, és változzon át a világ kereskedelmi központjává.

Tajvan és Kína viszonyában az elmúlt esztendők tetemes javulást hoztak. Míg néhány éve elképzelhetetlen volt, hogy közvetlen repülő- és hajójáratok kössék össze a szigetet a kínai szárazfölddel (amelyek egymástól körülbelül Budapest–Szeged távolságra vannak), ma hetente 370 közvetlen repülőjárat közlekedik Tajvan és Kína között, és a népi kínaiak százezrei jöhetnek turistaként a szigetre. A gazdaság élen jár a kapcsolatalakításban, mintegy egymillió tajvani, zömmel üzletember, él, dolgozik Kínában, és Tajvan, Hongkong után, Kína legnagyobb befektetője, megelőzve Japánt, az Egyesült Államokat és Szingapúrt.