Siklásveszélyes GYSEV-tender
Kedvet kaphatott a MÁV hat évvel ezelőtt lezárult botrányos motorvonattenderének megismétléséhez a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. A magyar–osztrák cég az állami vasúténál szerényebb beszerzési terveket dédelget: kétszer harminc helyett beérné összesen nyolc vonat vásárlásával. Közbeszerzési eljárásának kiírásában azonban elrejtettek néhány csapdát, ami miatt a lehetséges szállítók akár a bíróságon is egymás torkának ugorhatnak majd – éppúgy, ahogy tették azt fél évtizeddel ezelőtt.
A Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vonal vasúti közlekedésének korszerűsítéséhez négy regionális villamos motorvonat, valamint további négy opciós szerelvény beszerzésére írt ki pályázatot a GYSEV. A pályázóknak az új vonatok szállítása és üzembe helyezése mellett gondoskodniuk kell a járművek dokumentációjáról, a működtetésükhöz, karbantartásukhoz szükséges szoftverekről, diagnosztikai rendszerekről és a vasutasok oktatásáról. De feladataik között van a szerelvények alkatrész-utánpótlásának biztosítása a beszerzést követő harminc évre.
A lehetséges versenytársak most is ugyanazok, mint korábban a MÁV-nál. A GYSEV megrendeléséért feltehetőleg versenybe száll majd a német Siemens és a Bombardier, a francia Alstom, valamint a hazánkban vasúti járműgyárat létesítő svájci Stadler. Mindanynyian csak olyan vonatokkal állhatnak rajthoz, amelyek járműcsaládjából az elmúlt három évben legalább nyolc normál nyomtávú egységet már leszállítottak valamely EU-s vasútvállalatnak. A referenciaszerelvényeknek legalább egy éve szolgálatban kell lenniük, rendelkezésre állásuknak el kell érnie a havi 94 százalékot.
A MÁV korábbi tenderéhez hasonlóan a versengést az a járműgyártó nyeri, akinek az – április 4-i határidőre beadott – ajánlata „összességében a legelőnyösebb” lesz. A GYSEV az ajánlatok rangsorolásához már ki is dolgozta részletes értékelési rendszerét. Ebben a legtöbb pont a vonatok és a hozzájuk kapcsolódó különböző szolgáltatások áraiért jár. De a szempontok között szerepelnek olyanok is, amelyeket a vasútvállalat szakértői kénytelen lesznek a szállító bemondása alapján elfogadni. Így a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) előtt vitatható bírálati szempontok sorában szerepelhet például a járműsegédüzem átlagos energiafelhasználása, az üzemi fékezési villamos energia visszatáplálási hatásfoka vagy a vonatok kilométerre vetített megbízhatósága. A tender furcsasága, hogy a magyar és az osztrák vasútvonalakat egyaránt használó GYSEV az első körben négy olyan vonatot szerezne be, amelyek alaphelyzetben csak a MÁV villamos vontatási rendszerének használatára alkalmasak. Azaz önerőből, ha akarják, sem tudják átlépni az országhatárt. A szerződéskötés után hatvan hónap múlva megrendelhető újabb négy, opciós szerelvénynek viszont már gyárilag két áramneműnek kell lennie.
Az elvárások között ugyanakkor szerepel az is, hogy az első négy vonatot szállítójuknak elő kell készítenie a második áramnem – azaz feltehetőleg az osztrák vasút felsővezeték-rendszerének – használatára. Az értékelés során külön pontozzák, hogy a már előkészített járművek átalakítását melyik gyártó mekkora ellenszolgáltatásért vállalná.
Az előreláthatólag mintegy 10-15 milliárd forintos járműbeszerzést a GYSEV két forrásból fedezné. Az első vonatok vásárlását az EU kohéziós alapja finanszírozná. Ezekre a járművekre a szállító 25 százalék előleget vehetne fel viszszafizetési garancia ellenében. A vonatok egységárát a használatukhoz szükséges hatósági engedélyek kiadása után fizetnék ki. Az opciós járműveket ugyanakkor a vasúttársaság saját forrásaiból vagy hitelből vásárolná meg. De a lehetőségek között szerepel a szerelvények a lízingelése is.
