A novembertől január végéig tartó három hónapos időszakban 11,2 százalékra ugrott a munkanélküliségi ráta a decemberrel végződött három hónap 10,8 százalékáról. Ez a 15–74 éves korosztály körében 474 ezer állástalant jelent, ami az egy évvel ezelőtti mutatónál is négy százalékkal rosszabb –derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentéséből. A férfiakat 11,5, a nőket 10,7 százalékos munkanélküliségi ráta jellemezte a vizsgált időszakban.

Egy hónap alatt 12 ezerrel, a Fidesz-kormány beiktatása óta pedig 7 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma az említett korcsoportban. A szűkített, 15–64 éves korosztálynál egy hónappal ezelőtt ugyancsak 12 ezerrel volt kevesebb az állástalanok száma, a foglalkoztatottak körében viszont 29 ezres mínuszt mutatott ki a KSH. Ehhez képest Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hazai foglalkoztatás bővüléséről adott számot Olli Rehn uniós biztosnak írt február eleji tájékoztató levelében, pedig ez már akkor sem volt igaz. A foglalkoztatási ráta 62,3 százalékon áll, ilyen mélyen legutóbb az április és június közötti időszakban járt. A tíz évre ígért egymillió munkahelynek egyelőre hűlt helye, de még nyoma sincs annak, hogy tömeges munkaerőfelvételben gondolkodnának a munkaadók.

A KSH az egy évvel ezelőtti adatokhoz visszanyúlva azért néhány pozitív folyamatra is rá tudott mutatni. A foglalkoztatottság 2010 elejéhez képest 16 ezer fővel javult a munkaképes lakosság körében. Időközben nőtt a munka világába visszatérők száma is, vagyis a dolgozók és az álláskeresők együtteseként képzett gazdaságilag aktívak kategóriájában 43 ezres gyarapodást mértek tavaly január óta, igaz, az elmúlt hónap veszteséglistáján kereken 17 ezres szám szerepel.

2010. november és 2011. januárja között a 15–74 éves korosztályból 3,776 millióan álltak foglalkoztatásban, ez 0,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, azonban a decemberrel zárult három hónaphoz képest 28 ezer fővel, azaz 0,4 százalékponttal alacsonyabb. A foglalkoztatási ráta így 49,1 százalékra romlott. A gazdaságilag aktívak számában is 16 ezres csökkenést tapasztaltak egy hónap alatt, arányuk a munkaképes lakosság körében 55,3 százalékos.

A munkanélküliek 16 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,4 százalékos munkanélküliségi ráta 2,4 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év hasonló időszakában mértnél. A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 10,4 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliek 52,9 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,7 hónap, immár 2,3 hónappal hosszabb az egy évvel korábban mértnél.

Fordulat márciusban?

Szezonális hatások miatt a foglalkoztatás tovább csökkenését mutatják a november-januári adatok, s csak már ciustól lehet újra a foglalkoztatás növekedésére lehet számítani – véli Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A foglalkoztatás növekedése feltehetően a feldolgozóiparban lesz a legjelentősebb, köszönhetően a robosztus exportkeresletnek és a folyamatban levő beruházásoknak. Noha a reformok várhatóan kiemelt helyen kezelik a munkaerőpiacot, a részletek ismerete nélkül nehéz becslést adni a munkaerő-piaci folyamatokra. Az inaktívak tervezett bevonása azonban feltehetően növelni fogja az aktivitási rátát, így annak ellenére, hogy a foglalkoztatás nőhet, a munkanélküliségi ráta magasabb szinten ragadhat az idénre várt 10,5 százaléknál – véli az elemző.