Egyszerűen nem megy: kizárták a civileket a bírálóbizottságokból
Megjelent az a kormányrendelet, amelyben újraírták az uniós pályázatok eljárásrendjét. A leglényegesebb változás, hogy végre egy jogszabályba rendezték az eddig különböző szinteken fellelhető szabályokat. Ezen kívül azonban nem sok ok van az örömre. Ugyan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselői hónapok óta országos roadshow keretében, telt házak előtt mutatják be az új pályázati rendszer előnyeit, a kihirdetett jogszabály nem áll összhangban azzal az optimizmussal, amelyet a vállalkozókban keltettek ezeken a rendezvényeken.
Évek óta a technológiafejlesztési pályázatok a legnépszerűbbek, a meghirdetett felhívásokat rendszerint idő előtt be kell zárni, mert a nagy érdeklődés miatt folyton kimerül a forráskerete. Idén is erre a kiírásra vártak a mikro-, kis-, és középvállalkozások. Kétséges viszont, hogy most is olyan sokan tudnak sikeresen pályázni a támogatásra, mint eddig, ugyanis ennél a felhívásnál megszűnt az előleg felvételének lehetősége. Korábban – annak ellenére, hogy az uniós fejlesztéseket utólag finanszírozzák, azaz a nyertes csak a benyújtott számlák, azaz a már elvégzett munka fejében jut hozzá a pénzhez – az elnyert támogatás 25 százalékát még fel lehetett venni előre. Ez arra volt jó, hogy a forgótőke-problémákkal küszködő kisebb cégek úgy is bele tudtak fogni a projektbe, hogy nem kellett rögtön az elején pénzt tenniük bele, a szükséges önrészt elég volt később beleforgatni. Most ez a lehetőség nem él ennél a pályázati típusnál.
Magát a pályázati felhívást egyébként az ígéretek ellenére nem egyszerűsítették, pont annyi melléklete van mint eddig. Mellesleg az sem a pályázók érdeiket szolgálja, hogy az előző munkahét második felében sem tették még fel a technológiafejlesztési felhívásokhoz azt a kitöltőprogramot, amely kizárólagos használatával adható be március elsejétől a pályázat.
Minden pályázó számára kedvezőtlen változás, hogy ha szükség volt rá, akkor eddig a projekt beérkezésétől kezdve 15 napon belül a közreműködő szervezet hiánypótlásra kérte fel a pályázót, amire ugyancsak 15 napon belül kellett válaszolni. Az új jogszabály azt nem mondja meg, hogy mennyi időn belül kell jelentkeznie a közreműködő szervezetnek, ha gondja van, ám a válaszadásra „megfelelő, de legalább ötnapos” határidőt ad, azaz szubjektív döntés eredménye lesz, hogy kinek mennyi ideje marad a pótlásra. Ráadásul – ugyancsak az új szabályok szerint – csak egyszer van lehetőség hiánypótlásra, azaz ha a megkapott napok száma túl kevés, nem sikerül pótolni a hiányzó dokumentumot, akkor a projekt biztosan elbukott.
A bírálóbizottságok esetében is vannak fejlemények, és egyik sem olyan amely megnyugtató volna az átláthatóság szempontjából. Eddig csak olyanok dönthettek egy adott pályázatról, akik a szóban forgó területen minimum 1–3 év szakmai gyakorlattal rendelkeztek, s ismerik az adott operatív programot, az akciótervet, a támogatási konstrukció tartalmát, az értékelés és a pontozás módszerét. Most semmi hasonló elvárásnak nem kell megfelelniük. Eddig a civil szféra is kapott egy helyet a bizottságokban, ám a jövőben a társadalmi kontroll nem valósul meg, ugyanis egyáltalán nem kötelező ilyen személyt delegálni. Míg a korábbi gyakorlat szerint, ha két bíráló összpontszámai között 20 százaléknál nagyobb eltérés mutatkozott, akkor a projektet újra kellett értékeltetni, ezentúl nem kell: azaz bármely tagnak lehetősége lesz lehúzni egy pályázatot, ha az az érdekében áll, illetve felpontozni, ha épp arra van szükség.
Változás lesz az is, hogy a bírálatban vagy a panaszeljárásban részt vett személyek listáját a lezárást követő 10 napon belül az NFÜ honlapján már nem teszi közzé, azaz nem lesz nyilvános a névsor. Titok marad tehát, ki döntött a pályázatok sorsáról.
Még érthetetlenebb, ami a kiemelt fejlesztések esetében történik. Eddig a döntéshez, azaz a fejlesztés támogatásához, vagy elutasításához a tagok kétharmadának egybehangzó szavazata volt szükséges. Az elnök feladata volt, hogy a folyamatot koordinálja, betartassa az eljárásrendet, biztosítsa a pártatlanságot, az átláthatóságot. Mindezek után az új rendszerben az értékelők és a kormányzati döntés előkészítői csak azt ellenőrizhetik, hogy a projektötlet támogatható-e uniós forrásból, megfelelően elő van-e készítve, illetve összhangban van-e a többi kiemelt fejlesztéssel, de nem mondhatnak igent, vagy nemet rá.
De legalább már nemcsak a pályázati szakaszban, hanem a megvalósítás során is panaszt tehet a pályázó az intézményrendszer ellen. Már ha mindezek után van hozzá mersze.
Kedden 200 milliárdos kapu nyílik meg
Március elsejétől mintegy 200 milliárd forintos keretre lehet beadni újabb gazdaságfejlesztési pályázatokat vállalkozásfejlesztésre, kutatásfejlesztésre és az üzleti környezet javítására, ebből 100 milliárd forint kifejezetten mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól – mondta Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) Gazdasági Operatív Program (GOP) irányító hatóság főigazgatója. Májusban pedig várhatóan további 60 milliárd forint keretet hirdetnek meg kutatásfejlesztésre, 30 milliárd forintot vállalkozásfejlesztésre, és 46 milliárd forintot az üzleti környezet javítására. A főigazgató tájékoztatása szerint a GOP kutatásfejlesztési részének 190 milliárd forint szabad keretéből 65 milliárd forintot különítenek el a szegedi lézerközpont kialakításának támogatására. (Hírösszefoglalónk)
