Bányanyitás tájrendezés helyett?
A Pannon Hőerőmű Zrt.-t –közismert nevén a pécsi hőerőművet – és a hozzá tartozó három mecseki szénbányát 1997-ben vásárolta meg az államtól egy amerikai pénzügyi befektető, a Croesus, majd tőle tíz évvel később megvette a részvénytársaságot a francia Dalkia-csoport. Az erőművet szénnel ellátó három bánya – a komlói Zobák-akna, valamint a két pécsi külfejtés – drágán termelt, ezért az erőmű 2004-ig mindhárom bányát bezárta, és áttért gáztüzelésre. A hőerőmű eladásakor az állam és a Croesus megegyezett arról, hogy a bányák bezárása esetén Zobák és a vasasi külfejtés rekultivációja az erőmű tulajdonosának feladata lesz. Komlón megtörtént a tájrendezés, a vasasi külfejtés 2012 végéig esedékes rekultivációja azonban mostanáig nem kezdődött el.
Egyelőre nem is fog. Az erőmű ugyanis elhatározta, hogy újranyitja a pécs-vasasi fejtést. Péterffy Attila, az erőmű elnök-vezérigazgatója szerint az elvégzett piackutatás alapján biztosak abban, hogy a vasasi szén eladható lakossági célra. A külfejtés régi kapacitása töredékével üzemelne: korábban évi 2-300 ezer tonna szenet küldtek innen fel, most csak 15 ezer tonnában gondolkoznak. Ám ha nyitás után kiderül, hogy több is elfogyna ebből a csaknem 3 ezer kilokalória fűtőértékű szénből, akkor az igényeknek megfelelően növelnék a termelést. A vasasi külfejtés szénvagyona 3 millió tonnára tehető.
A fenti indokok jól hangzanak, ám más megfontolások is megbújhatnak a terv mögött. Az erőmű nem feltétlenül a szén javuló eladhatósága miatt tervezi a bánya megnyitását, hanem azért, mert így elodázhatja a rekultivációt. A 85 hektáros, 240 méter mély bánya feltöltése hozzávetőleg 5-6 milliárd forintba kerülne, s ezt a pénzt nem egész két év alatt kellene kiadnia a 12 milliárd forint árbevétel mellett 15–20 százalékos nyereséggel gazdálkodó hőerőműnek vagy a mögötte álló francia tulajdonosnak. Ez jelenleg azért is nagy érvágás lenne a Dalkia számára, mert a cég 2012 októberéig egy szalmatüzelésű erőművi blokkot akar megépíteni 24 milliárd forintért a mecseki központban. Ezért különösen jól jön a Dalkiának, ha a vasasi bánya rekultivációs kiadásaitól – legalább átmenetileg – mentesül.
A tájrendezés milliárdjaival szemben a bánya újranyitása szinte nem is kerül pénzbe. Péterffy szerint mintegy 100 ezer tonna szén azonnal hozzáférhető, s ez a mennyiség – mivel nem terheli kutatási és feltárási költség – a jelenleg kapható szeneknél jóval olcsóbban, tonnánként 15–20 ezer forintért kitermelhető. Ennyiért valószínűleg lesz rá kuncsaft, hisz a hasonló fűtőértékű szén tonnája 30 ezer forintba kerül. Tegyük hozzá: az sem jelentene gondot, ha a kitermelési ár alatt kellene eladni a vasasi szenet, mert bár az erőmű így bukna évente 30–50 millió forintot, ám ez jelentéktelen összeg a tájrendezés milliárdos költségéhez viszonyítva.
Ugyanakkor tudni kell, hogy a rekultivációt az erőmű és gazdája nem úszhatja meg. A pécsi bányakapitányság csak akkor ad engedélyt a vasasi bánya megnyitására, ha a hőerőmű vagy a Dalkia megfelelő garanciát mutat fel arra, hogy van pénze a tájrendezésre. Ha ez a garancia rendelkezésre áll (és persze adottak a fejtés műszaki feltételei), akkor a bányakapitányság nem gátolja a termelés beindítását. Az előjelek alapján a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség sem emel kifogást a bánya újranyitása ellen. A hőerőmű közmeghallgatáson már ismertette terveit a vasasiakkal, s a megjelent helybéliek örültek annak, hogy újraindul a külfejtés. Igaz, őket erősen befolyásolja nosztalgiájuk, hisz a városrész lakóinak generációkon keresztül adott megélhetést a szén (ám az említett ütemű fejtés legfeljebb pár embernek adna munkát).
A közmeghallgatáson megjelenő zöldszervezet – a Tubesre tervezett katonai radar elleni harcban megizmosodott –, a Civilek a Mecsekért Mozgalom viszont kifejezte aggályait, s úgy látják, az erőmű a rekultivációt akarja tulajdonképpen elhalasztani. Ezért a CMM felvetette, hogy a bányanyitással párhuzamosan az erőműnek mégiscsak hozzá kellene fognia a külfejtés részleges tájrendezéséhez, hisz a 85 hektáros bánya területének csak tizedét érinti a fejtés újraindítása. Ennek hatására elképzelhető, hogy a környezetvédelmi felügyelőség a bányanyitás engedélyét a részleges rekultivációhoz köti – tudtuk meg Torma Zoltántól, a hivatal osztályvezetőjétől.
Pokolbűz
Az szóba sem jön, hogy az erőművet újra szénnel fűtsék, noha megvannak még a régi széntüzelésű kazánok. A vasasi – és általában a mecseki – szén tízszer annyi ként tartalmaz, mint a piacon kaphatóak. Amikor ezzel a szénnel fűtötték a pécsi erőművet, a zöldhatóság folyamatosan bírságolta a céget a kénkibocsátás miatt. Ma már csak akkor kapna engedélyt széntüzelésre a pécsi erőmű, ha előbb megépítene egy kéntelenítőt, ennek többmilliárdos költségét azonban a Dalkia nem vállalná. A lakosságot viszont nem bírságolják a magas kéntartalmú szén eltüzeléséért.
