Vesztésre áll a távközlési különadó
Hétfői ülésén a magyar különadók uniós vizsgálatával foglalkozik a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága, annak a tájékoztatónak alapján, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium készített el a bizottság elnöke, Nyikos László kérésére.
A tájékoztató szerint az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló törvény „uniós joggal való összeegyeztethetőségével kapcsolatban” jelenleg három eljárás van folyamatban. Az első még tavaly október 22-én, az Európai Bizottság úgynevezett Pilot program keretében küldött megkeresésével indult, és a távközlési szektorra kivetett különadóval foglalkozik. A bizottság szerint felvetődhet az adó közösségi jogellenessége az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv rendelkezéseinek fényében. A bizottság álláspontja szerint erre a közteherre is alkalmazni kellett volna az irányelv korlátozó rendelkezéseit, azaz a bevezetése előtt egyeztetni kellett volna az adózóként érdekelt telekommunikációs szolgáltatókkal. E nélkül ugyanis – állítja a bizottság – ilyen jellegű, a távközlési szektort terhelő közteher nem működtethető.
Amagyar kormány álláspontja szerint a bizottság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a különadó által kivetett anyagi teher olyan, az irányelv hatálya alá tartozó igazgatási szolgáltatási díj lenne, mint például a felügyeleti vagy frekvenciamegadási díj. Ezen díjak sajátossága – érvel a kormány –, hogy a belőlük származó bevételt az elektronikus hírközlési szolgáltatás tényleges igazgatási költségeinek fedezetére kell korlátozni. Ha ezekről lenne szó, akkor jogosan lehetne számon kérni a megfelelő tájékoztatás elmaradását, de a különadó nemcsak a távközlési szektort, hanem a gazdaság több szektorát is érintő, közvetlen jellegű adó – tesz különbséget a kormány, amely szerint e közteherfajta uniós szabályozásának szerződéses alapja eltér az irányelvétől: a közvetlen adókra nem vonatkozik közösségi norma.
Ez az érvelés azonban nem hatotta meg a bizottságot, amely a Pilot-eljárást úgy zárta le, hogy a magyar kormány álláspontját nem fogadta el. Döntés ez idáig nem született arról, hogy indul-e Magyarország ellen kötelezettségszegési eljárás. A kormány szerint ha igaza lenne a bizottságnak, akkor abból az következne, hogy a távközlési szektort semmilyen közteher nem terhelhetné. Ennél részletesebb indoklását a kormány a kötelezettségszegési eljárás esetleges megindulására tartogatja, de arról meg vannak győződve, hogy jogi érveik helytállóak.
A másik két eljárás még folyamatban van, ezek keretében a kiskereskedelemre kivetett különadót vizsgálják. Először tavaly december 2-án kelt levelében fordult a magyar kormányhoz a bizottság verseny főigazgatósága, mégpedig egy „anonimizált panasz” nyomán, amely az adó diszkriminatív jellegét kifogásolta, állítván, hogy a külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi áruházláncoknak magasabb az adófizetési kötelezettsége, mint a magyar, franchise rendszerben működőknek. Nem meglepő, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a szabályozás az uniós joggal teljes mértékben összeegyeztethető, nem diszkriminatív, mivel az adóalanyok közt honosságuk, illetve szerkezeti felépítésük szerint nem tesz különbséget. Ha van különbség, az annyi, hogy a magasabb árbevételű adóalanyoknak progresszív módon több az adójuk.
Ennél lényegesebb érvelésnek tűnik, hogy az integrált kereskedelmi láncok (mint a külföldi tulajdonban állóké) helyzete sem versenyjogi, sem adójogi szempontból nem vethető össze a franchise rendszerben működő adózók helyzetével. Előbbi esetben összehangolt üzleti tevékenységről van szó, az üzletek nem jogalanyok, utóbbinál viszont a lánc elemei önálló adóalanyok, nincs koncentrált üzletpolitika. Nincs olyan adójogi norma tehát a kormány szerint, amely „az egymástól eltérő jogalanyokat azért fűzné össze egy jogalannyá, mert köztük laza szerződéses kapcsolat van”. Ezért a panasz alapvetően hibás posztulátumból indul ki – rögzíti a tájékoztató. Ezt idén január 31-én levélben közölték is a főigazgatósággal, ahonnan azóta nem érkezett válasz.
Vélhetően ugyanezen panaszra alapozva fordult a kormányhoz január 7-én a bizottság adófőigazgatósága, s konkrét kérdéseket tett fel a különadó bevezetésének körülményeiről (például annak gazdasági és jogi hátteréről, a parlamenti vita leiratairól), illetve a 2010. évi adózási adatokról. Erre a válasz még nem készült el, azt március 17-ig kell elküldeni.
A tájékoztató szerint egyik eljárás sem jelent „az adóból tervezett bevételt megingató kockázatot”. Az természetesen nem zárható ki – írják –, hogy az eljárások egyes szakaszaiban olyan elemek merülnek fel, melyek szükségessé teszik a különadótörvény korrekcióját, ám ezeket úgy kell bevezetni, hogy az a tervezett bevételi célokat ne érintse.
