Az eredeti ígéret szerint 2011 első hónapjaira dolgozta volna ki a VidékfejlesztésiMinisztérium a magyar vidék bibliájának is mondott agrár- és vidékfejlesztési stratégiát. Az elképzelés szerint széles körű egyeztetés és szakmai, valamint társadalmi konszenzus nyomán készülne a program. Ebből azonban eddig nem sokat érzékelt az agrárium, Filipsz László, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkárságvezetője szerint hivatalosan egyetlen egyeztetésre sem kaptak meghívást. Ettől függetlenül elkészítették javaslataikat, mert úgy vélik, hogy a magyar mezőgazdaságban és vidéken a jövőben is helye lesz a társas vállalkozásoknak. Ezek közzétételével arra várnak, hogy a szaktárca meghirdesse az egyeztetést.

A nemzeti vidékstratégia 2020 címre hallgató, 187 oldalas szerkesztett dokumentum január végére – mondhatnánk, az eredetileg tervezett időpontra – el is készült. Amint a beharangozójában olvasható, a társadalmi egyeztetést megalapozó változat egy darabig az interneten is hozzáférhető – volt, mert az agrártárca egyik intézményének honlapjáról azóta eltűnt.

A szaktárca érdeklődésünkre hivatalosan nem kívánta kommentálni a dokumentum titkosítását. A sajtóosztályon megtudtuk, hogy március elsején megkezdődik a vidékstratégia addigra továbbfejlesztett változatának tárcák közötti egyeztetése, március 11-től pedig már fogadják a szakmai érdekképviseletek véleményét is, majd megkezdődik az egy hónaposra tervezett társadalmi vita. Ezt követi a program szelleméhez illő javaslatok beillesztése. A programalkotást nyárig szeretnék befejezni, és ezután kerül majd sor a főbb agrártörvények módosítására.

A további csiszolás dacára a XXI. századi Magyarországért és a fenntartható agrárjövőért címet viselő dokumentum vezérlő szelleme bizonyára nem változik, és a stratégia átfogó céljaként egyebek között megmarad a vidéki népesség megtartása és a javak gyarapítása, valamint a mező-, élelmiszer-gazdaság versenyképességének növelése, az élelmiszer-biztonság szavatolása és a környezetbiztonság fokozása. A stratégia kimondja: ha az élelmiszer iránti nemzetközi kereslet növekszik, akkor a magyar árutermelő mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell a globális európai és a hazai piac által támasztott kihívásokhoz, de nem csak egyszerűen a teljesítmény bővülésére van szükség, hanem a feldolgozás növelésére. Jelenleg ugyanis inkább az alapanyag-termelés jellemzi a hazai élelmiszer-gazdaságot. A tervezet készítői szerint ebben a családi és kisüzemeknek szánnak nagy szerepet.

Gőgös Zoltán szocialista országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke a tervezettnek tekintett dokumentumról elmondta, furcsának tartja, hogy a Fidesz úgy alkot évtizedes vidékstratégiát 2020-ig, hogy a 2014-től kezdődő uniós költségvetési időszak tervezése épphogy elkezdődött. Úgy véli, hogy a családi és a kisgazdaságok erősítése elfogadható, de nem a termelés többségét adó nagyobb, társas gazdaságok rovására. Hozzátette, hogy az ökoszociális elemeket tartalmazó programtervezet bizonyára a nyugat-európai példákból táplálkozik, csakhogy ezek a gazdaságok szakosodva, és rendkívül intenzív módon működnek. Nem elhanyagolható az sem, hogy a termelési, géphasználati, kereskedelmi rendszereiket évtizedek alatt alakították ki. Azt javasolta, hogy itthon is annak mintájára erősítsék az integrációkat, ahogy régebben a mezőgazdasági és a fogyasztási szövetkezetekre fűzték fel a kistermelőket. Kifogásolja azt is, hogy a 2013-ig tartó költségvetési időszakra – az előző kormányzat által – készített Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP) is változtatni akarják, holott ez az állattenyésztés, kertészeti és az élelmiszer-termelés fellendítését szolgálta.