A kormányfő fontosnak mondta, hogy az aktuális nemzetközi problémák közepette ne lankadjon a figyelem az euró megmentésének kérdésében. Elmondta azt is: másodlagosnak tekinti azt a kétségkívül érzékeny problémát, hogy az értekezlet 27-ből csak 17 EU-tagállamot fog érinteni. A soros magyar elnökség kezelni fogja ezt a problémát, és „nem fog kialakulni olyan hangulat, miszerint az unió elsőrendű és másodrendű tagállamokra hullott volna szét” – fogalmazott.

Orbán Viktor jelezte, hogy a zónán kívüli többi állam nevében nem kíván beszélni, de Magyarországnak nem kell félnie attól, hogy kimarad valamiből. Úgy vélte, hazánk esetében kevésnek is mondhatók azok a döntések, amelyeket az euróövezeti csúcstalálkozón meghoznak majd. Magyarország azokon túl is fog menni, amikor bejelenti az államadósság-csökkentéssel kapcsolatos programját. A munkaerőpiacot például sokkal rugalmasabbá kell tenni annál, mint amilyen javaslatok a francia–német versenyképességi elképzelések között láttak napvilágot. A nyugdíjrendszer átalakításánál is messzebbre kell menni – tette hozzá.

Ami a fél év uniós elnökségi gazdasági feladatait illeti, úgy vélte, lassúbb az előrehaladás, mint ahogy szerették volna, de jó esély van arra, hogy a magyar elnökség végére megszülethet a gazdasági kormányzás összehangolása érdekében szükséges hat jogszabály.