Olaj pörgeti az inflációt
Az olajárat egyértelműen a geopolitikai tényezők hajtják felfelé, az északafrikai események nincsenek komoly hatással a globális ellátásra – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, utalva arra, hogy Líbia a globális kereslet három, Algéria pedig két százalékát adja, és ennek az esetleges kiesését Szaúd-Arábia és a többi OPEC-tagállam viszonylag könnyen pótolni tudja. Átmeneti kiugrásról van szó, a helyzet konszolidációja után az ár visszatér a 100 dolláros szintre. Ám hogy ez hetek vagy hónapok kérdése, azt ma senki sem tudja megmondani. Igazi olajársokkot az okozna, ha Kuvaitra vagy Szaúd-Arábiára is átterjedne a „rendszerváltó” hangulat. Ebben az esetben a 2008. júliusi 147 dolláros árcsúcs megdöntése is kézzelfogható közelségbe kerülne – vélekedett Török.
Az inflációs kosárban az üzemanyagok jelentős, 4,5-5 százalékos részarányt képviselnek, de drágulásuk – a szállításon keresztül – az élet gyakorlatilag valamennyi területén érezteti hatását. Az elemző szerint 10–15 forintos literenkénti áremelés bőven benne van még a rendszerben, és ez 0,1-0,2 százalékpontnyit ragaszthat hozzá az alapesetben tél végi–tavaszi hónapok 4,5 százalékosra várt pénzromlási üteméhez. Török megjegyezte, hogy nehéz most inflációs prognózist felállítani, tekintettel arra, hogy egy sor kormányzati intézkedés hatása csak később jelenik meg. Az biztató, hogy a hatósági árakat, valamint az energia- és élelmiszerárakat leszámítva a többi termékkör részéről nem észlelhető nyomás az infl ációra. Az olajár megugrása a magyar növekedési kilátásokra nincs érdemi hatással, és igaz ez uniós szinten is – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank november végén publikált inflációs előrejelzésében még csupán 85,8 dolláros hordónkénti olajárral kalkulált, míg 2012-re 88,5 dolláros árat vett számításba. A jegybanknál érdeklődésünkre elmondták, hogy a következő, tavaszi inflációs előrejelzésük március 30-án jelenik meg, úgyhogy az elemzőknek bőven van még idejük aktualizálni az árrobbanásból fakadó negatív hatásokat.
E témában Simor András jegybankelnök is kitérően nyilatkozott a hétfői, az alapkamat 6 százalékon tartásáról hozott monetáris tanácsi döntést követően. Szerinte a jövőbeni kilátásokról azután van értelme beszélni, ha a kormány nyilvánosságra hozza a reformintézkedéseit és az MNB is előáll márciusi részletes prognózisával, amiből kiderül, hogyan alakulhat az inflációs pálya. Simor ezúttal ársokkokról nem ejtett szót, azt viszont újfent hangsúlyozta, hogy a nyersanyagárak világpiaci száguldása még mindig kiszámíthatatlan veszélyforrást és növekedési kockázatot jelent a gazdaság számára.
A Deutsche Banknál már meg is húzták a határt: szerintük 120 dolláros olajnál törik meg a világgazdasági növekedés lendülete. Igaz, ők a most még „csak” a 103 dollár tájékán járó amerikai alaptípusra (WTI) vonatkoztatták prognózisukat, vagyis a helyzet ennyire még nem súlyos. Ehhez azonban az kell, hogy Szaúd-Arábiára is átragadjon a forradalmi hevület.
Aggódnak az unióban is, de nem az ellátást érintő tíz százalék körüli kiesés, hanem a hirtelen felszökő olajár inflációra gyakorolt hatása miatt. A pénzromlás utóbbi hónapokban tapasztalt gyorsulásáért főként az energiaárak okolhatók, minden más tényező nagyjából stabil – állapította meg Amadeu Altafaj Tardio uniós gazdasági és pénzügyi szóvivő, kedvezőtlennek ítélve meg a kilátásokat.
Nagy forinterősödést a reformcsomag sem okozhat
Helyén van a magyar fizetőeszköz, a 275 forint körüli euróárfolyam megfelelő erősségű Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint. Ő a 270-es szint alatti árfolyamot túlértékeltnek tartja, s nem lát reális esélyt arra, hogy a kormányzati reformcsomag akkora eufóriát váltson ki a befektetők körében, ami ismét ilyen forinterősödéshez vezetne. Ha a reformok 900–1000 milliárd forintos megtakarítással járnának, az okozhatna ilyen jelentős pozitív elmozdulást, ám egy ilyen bejelentésnek kevés a realitása – vélekedett az elemző, aki az első fél évben 275 forintos átlagos árfolyamot valószínűsít.
A magyar devizahiteleseknek nem jó hír, hogy az euró gyengülését vetíti előre, ha a fő kérdésekben Németország rá tudja majd erőltetni akaratát a közösségre, és ezt a piac csalódásként éli meg. A menedékvalutának számító frank árfolyama emiatt megragadhat a 210–215-ös tartományban. Kondrát Zsolt szerint a nemzetközi téren megmutatkozó kockázatkerülés nem segít a forintnak, amely a 280-as euróárfolyamot közelítheti, igaz, egyelőre nem fogja azt a szintet áttörni. Az MKB Bank vezető elemzője is a reformintézkedések bejelentésétől vár hevesebb árfolyammozgást, ám úgy véli, a felfokozott várakozások közepette a csomag inkább csalódottságot okozhat majd.
