Nyugdíjügy az Ab előtt: Elbukhat a tulajdonra hivatkozás
Megjelent a nyugdíjcsomag az Alkotmánybíróság napirendjében, először a jövő heti ülésen kerül a bírák elé a téma. Egyelőre azt vizsgálja a testület, van-e egyáltalán felhatalmazása arra, hogy a nyugdíjrendszer átalakításáról, a magá n nyugdíjpénztárak ellehetetlenítéséről szóló jogszabályokat górcső alá vegye a beadványok alapján: a parlament ugyanis tavaly ősszel korlátozta az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést, annak végrehajtását, valamint az adókat, illetékeket, vámokat érintő ügyekben.
Ez szinte biztos nem dől el egyetlen ülésen: egy másik, az alkotmányt érintő ügyben például tavaly év vége felé indult hatásköri vizsgálat, de a mai napig nem sikerült azt lezárniuk. Ha nem húzódik el ilyen sokáig az újabb ügy, valószínűleg több ülésre lesz szükség, mire végeznek ezzel a munkával a bírák.
A hatásköri értelmezésről ugyanolyan előterjesztés készül, mint a beadványokról, és információink szerint ugyanaz az alkotmánybíró jegyzi, aki jelenleg kezeli a nyugdíjcsomag miatt érkezett beadványokat (bár személye nem ismert, de az igen, hogy eredetileg nem őt jelölték ki, hanem átvette az ügyet az elődjétől). A testülethez már közel 200 beadvány érkezett, vagyis van miből meríteni, ám mégis könnyen elfőfordulhat, hogy legtöbbjükkel nem lesz dolga az alkotmánybíráknak. Úgy tudjuk, körükben jelenleg erősebb a hatáskör olyan értelmezése, amely nem engedi a nyugdíjcsomag vizsgálatát a tulajdonhoz való jog alapján, márpedig az erre való hivatkozás a legtöbb beadványban helyet kapott.
Tény, e jog nem szerepel azon négy alkotmányos alapjog között, amelyeket – az alkotmány módosítását követően – például ebben az esetben figyelembe vehet az Alkotmánybíróság. Sok szakértő állítja azonban, hogy pél dául az emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogból levezethető a tulajdonhoz való jog.
Ha mégis ezzel ellentétesen foglal állást a testület, akkor sok beadvány sorsa már azelőtt megpecsételődik, hogy egyáltalán foglalkozna velük a testület. Főleg, hogy egy másik szempont szerint is szűrni lehet azokat: az alkotmány szerint a testület akkor vizsgálhatja felül a költségvetésről, annak bevételeiről szóló törvényeket, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a négy, alkotmányosan védett jog sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.
Márpedig a benyújtott indítványok túlnyomó többségében szerepel a tulajdonhoz való jog, ami – ha leveri a lécet – akkor tárgyalásra alkalmatlanná teszi a beadványt, függetlenül attól, hogy abban egyébként szerepel hivatkozás a négy kiemelt jog közül valamelyikre. Ebben is döntenie kell az alkotmánybíráknak, és egyelőre több érv szól forrásaink szerint amellett, hogy ilyen esetekben nem lehet vizsgálni a beadványt.
Mi alapján vizsgálható a nyugdíjcsomag?
Élethez, emberi méltósághoz való jog.
Személyes adatok védelméhez való jog.
Gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságához való jog.
Magyar állampolgársághoz való jog.*
*senkit nem lehet önkényesen állampolgárságától megfosztani, a Magyar Köztársaság területéről kiutasítani
