Kelet-Európától rettegnek az osztrákok
Úgynevezett közigazgatási bírság kivetéséről egyeztek meg bérügyben a hét elején az osztrák kormánykoalíció tagjai, sok hónapos heves vita végére téve pontot. Eredetileg 5 ezer és 100 ezer euró közötti összeggel akarták büntetni az előírtnál kevesebbet fizető vállalkozásokat, a végső verzió ennél kevesebbet, ezer és 50 ezer euró közötti levonást ír elő. Bécs különösen a májustól a szolgáltatások szabad áramlásába magukat belevető „új uniós nyolcak” építővállalataitól retteg, ezek ugyanis az ausztriai megbízásaikat saját, az osztrákénál olcsóbb embereikkel végeztethetik el. Főleg nekik szánják a büntetőlista azon kitételét, hogy amennyiben a külföldi szolgáltató vállalat a kollektív szerződésben előírt minimálbérnél is kevesebbet fizet alkalmazottainak, akkor el is vehetik tőle az ausztriai munka elvégzését, főleg, ha visszaesőnek számít.
Ha az ellenőrök alulfizetett foglalkoztatottra bukkannak, akkor a vállalat büntetése ezer–tízezer euró közötti összeg lehet. Ismétlődés esetén megduplázódik a büntetés, kétezer–húszezer euróra nő. Ugyanez a büntetési sáv sújtja azt a céget, amelynél legalább három alulfizetett dolgozóra bukkannak.
Az osztrák munkaügyi illetékesek mérföldkőnek minősítik a törvényjavaslatot. – Végre egyenlő munkáért egyenlő bér dukál – mondják. Nem titkolják, az osztrák versenypozíció megőrzése is az indítékok között szerepel, lévén az osztrák bérszínvonal sokkal magasabb a magyar, a cseh vagy a szlovák szintnél.
Eddig Ausztriában nem adtak büntetést az alacsony bér miatt, az alulfizetettséget csak a munkavállalónak volt lehetősége megtámadni a bíróságon. Ami az érem másik oldalát illeti, az osztrák munkaügyi minisztérium adatai szerint a bér- és szociális dömping évente 240 millió euró kárt okoz Ausztriának. Az osztrák munkavállalók szociális jogai is gazdagabbak, betegség esetén például a vállalattól egyhavi bérre számíthatnak, míg a szlovák munkásokat otthoni cégeik csak 8 napig „finanszírozzák” betegség esetén. Az új rendelkezés a külföldi cégek számára is kötelezővé teszi a német nyelvű bérlistát. A nivellálást ki akarják terjeszteni a rengeteg idénymunkással dolgozó osztrák mezőgazdaságra, erdészetre is. Az elképzelések szerint két éven belül átfogó vizsgálat elemzi majd, hogy a rendelkezések mit értek. A külföldi munkavállalók bérezését a bécsi területi betegpénztár (WGKK) fogja ellenőrizni, az építőiparban pedig a BUAK nevű speciális betegpénztár – e szervezeteknél regisztrálva vannak ugyanis a külföldi munkavállalók.
Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter – aki korábban a szakszervezeti szövetség élén állt – 200–250 ezer új munkavállalóval számol a nyolcaktól a májusi nyitás után. Az érintett országok munkaügyi szakértői szerint nem lehet nagy rohamra számítani: akik Ausztriában kívántak dolgozni, azok már régen ott vannak. Tavaly Lengyelországból, Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Szlovéniából, a három balti államból, valamint a még „visszatartott” Bulgáriából és Romániából összesen 89 472-en dolgoztak legálisan Ausztriában, legnagyobb számban, 25 999-en magyarok. Amúgy a legtöbb külföldi munkavállaló a volt Jugoszláviából (150 ezer fő), Németországból (80 ezren) és Törökországból jött.
Ausztria szakszervezetei roppant elégedettek azzal, hogy az unión belül – Németország mellett – Ausztria volt az egyetlen, amelyik maradéktalanul kimerítette a 2004-ben taggá vált uniós országok munkavállalóinak hétéves munkavállalási tilalmát. Bécs a 2007-től EU-tag Románia és Bulgária esetében is élni kíván a maximális korlátozás lehetőségével.
