A növekedés alapvetően annak tudható be, hogy ebben az adatban már megjelenik az a jogszabályi változás, miszerint az egyszerű eljárások eredményéről is közzé kell tenni a tájékoztatást. Az eljárások összértéke viszont 1496,5 milliárd forint volt, ami 17,3 százalékkal kevesebb a 2009-esnél – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsa (KT) elnöke. Hozzátette: miközben Nyugat-Európában a GDP 15-16 százaléka közbeszerzés útján cserél gazdát, Magyarországon ez az arány alig hat százalék körüli.

Annak, hogy 2010-ben csökkent a közbeszerzések értéke, számos magyarázata van. Gajdos Róbert szerint a szűkös hazai forrásoknak jelentős a szerepük ebben: míg 2009-ben 25 darab 10 milliárd forint érték feletti közbeszerzés valósult meg, tavaly már csak 15. Az Alapítvány a Korszerű Közbeszerzésért és a Transparency International (TI) Magyarország kutatása szerint a visszaesés többi között a közbeszerzési törvény tavalyi módosításaiból adódik, amelyek számos beszerzési területet kivettek a törvény hatálya alól. A cégek kutatása és a KT adatai szerint is mintegy 300 milliárd forinttal volt kisebb tavaly a közbeszerzések piaca, mint egy évvel korábban. A TI szerint ebből 200 milliárd forint abból adódik, hogy a közszolgáltatók nem közbeszerzésben költik el a pénzüket. Figyelmen kívül hagyják ugyanis azt a tényt, hogy az ellenőrzött közpénzköltés Európai Unióban kialakított rendszerében azoknak a kizárólagos szolgáltatási joggal rendelkező ajánlatkérőknek is közbeszerezniük kell, amelyek egyébként magántulajdonban vannak.

A TI hazai szervezete szerint Magyarországon 2006 óta zajlik a menekülés a közbeszerzési piacról, s a fő gond nem a kis piaci szereplőkkel van, hanem azokkal a nagyokkal, amelyek „elfelejtettek” közbeszerezni.

Talán történik valami a területen, a kormány ugyanis azt tervezi, hogy a közbeszerzési törvényt egy az egyben kidobja, és 2012-től egy teljesen újat léptet életbe. Gajdos Róbert elmondta, a jogszabály koncepciója hamarosan a kabinet elé kerül, és az az alapján elkészítendő törvény egyszerűbb, átláthatóbb, rövidebb lesz, mint a mostani. Arra a kérdésünkre, hogy a közbeszerzésekben tapasztalt vagy vélt korrupció visszaszorítására próbát tesz-e majd az új jogszabály, Gajdos Róbert azt mondta: igazából nem lehet megfogni azt a pillanatot, amikor megjelenik a folyamatban a korrupció. Szerinte egyébként nem a KT vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság tehet valamit az ügyben, hanem az ajánlatkérők felelőssége a viszszaélések nélküli eljárást. Arra a kérdésünkre, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kétmilliárd forintos tanácsadói szerződésével kapcsolatban érkezett-e jelzés a tanácshoz, azt mondta, nem. Amikor azt kérdeztük, hogy szerinte korrupciógyanús-e a tender, illetve ha rajta múlna, érvénytelenítené-e, ismét nemmel válaszolt. Mint mondta, az NFÜ „szíve joga”, hogy úgy írja ki a tendert, és úgy folytassa le az eljárást, ahogyan tette.