Rossz nyomon jár az állami bérkommandó
Miközben kormányzati bérkommandó felügyeli a magánszektorban, hogy a cégek betartják-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született ajánlást a bruttó bérek 4–6 százalékos emeléséről, az állami tulajdonú vállalatoknál egyedül a minimálbér emelése tekinthető kőbe vésettnek. A lapunk birtokában lévő, 2011. január 21-i keltezésű levél, amit Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jegyez, ésBaranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezére a címzettje, világosan előírja, milyen bérpolitikát kell folytatni idén az állami vállalatok körében. Ennek értelmében az MFB-hez tartozó cégeknél bértömeg-gazdálkodást írnak elő idén, úgy, hogy az idei bértömeg csak a minimálbért és a garantált bérminimumot figyelembe véve nőhet a 2010. évi bázishoz képest. A fejlesztési miniszter megemlíti még az adószabályok változásának a nettó keresetekre gyakorolt hatásának kompenzációját is – azonban a későbbiekben erről csak mint lehetőségről ír a miniszter.
A miniszter által vázolt irányelvek a kormány 2010. december 22-i ülésén tárgyalt jelentésen alapulnak, amelyben „a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozóan 2011-ben alkalmazandó bérgazdálkodás főbb jellemzőiről, a munkavállalókat érintő adóés járulékváltozások esetleges negatív hatásainak kompenzálásáról” kaptak tájékoztatást a miniszterek. Fellegi levele rögzíti: az intézkedések végrehajtása során a 2010. december 2-án megkötött OÉT-megállapodás (a minimálbérre havi 78 ezer forint, valamint a garantált bérminimumra 94 ezer forint) betartásán túl az átlagos bruttó keresetnövelésre vonatkozó 4–6 százalékos OÉT-ajánlás figyelembevétele nem veszélyeztetheti a bértömeg alakulására vonatkozó elvárásokat –márpedig a legtöbb esetben ez lenne a garanciája annak, hogy a dolgozók reáljövedelme ne csökkenjen tavalyhoz képest.
A levél e pontján kerül ismét szóba a kompenzáció: Fellegi szerint „a társaságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a 2011. évi adóváltozások nettó keresetekre vonatkozó negatív hatásainak mérséklésére vonatkozó kompenzációs technikák lehetőség szerinti alkalmazására”. A lehetőség korlátait nyilván a bértömeg befagyasztása jelenti.
Az irányelvekben kitérnek a vezetői bérekre is, ebben a körben tovább él a havi 2 milliós plafon, azzal, hogy minden vezetői kategóriában elrendelik a személyi alapbér befagyasztását, azaz 2011-ben szó sem lehet bérfejlesztésről. Olyannyira szigorúan veszik a bértömeg-gazdálkodást, hogy a többségi állami tulajdonú cégek vezetői idén elesnek a prémiumtól, ha a vállalat túllépi az üzleti tervben meghatározott bértömeget.
A levél tanúsága szerint a kormány számol azzal a lehetőséggel, hogy a társaságok nem tudják majd kigazdálkodni a kompenzációt, mert pénzügyi helyzetük azt nem teszi lehetővé. Ebben az esetben Fellegi kezdeményezésére a nemzetgazdasági miniszternek, vagyis Matolcsy Györgynek kell megvizsgálnia a szükséges források előteremtésének lehetőségét a költségvetésen belül, majd erről 2011. március 31-ig tájékoztatni a kormányt. Matolcsynak körültekintően kell eljárni – derül ki a levélből –, mert állami támogatás csak közhasznú feladatok ellátására biztosítható, „különben az EU tiltott támogatásnak minősítheti ezt a forrásjuttatást”.
Főszabályként tehát a kormány döntése alapján a 2010. évi bértömeg 2011. évi befagyasztása az elvárás – hívja fel a figyelmet Fellegi, hozzátéve, hogy „az irányelvek teljesíthetősége, a munkabéke lehetőség szerinti fenntartása érdekében korrekciós tényezők bevezetéséről született döntés”. A tavalyi évi bértömeghez képest eltérést tehát e korrekciók – a már említett minimálbér, a kompenzáció lehetősége – jelenthetnek. Valamint idesorolják a hatékonyság javítását szolgáló, 2011-ben végrehajtandó létszám-racionalizálási intézkedéseket, amelyek a bértömegben egyszeri költségtöbblettel járnak – ebből az derül ki, hogy az állami tulajdonú vállalatoknál létszámcsökkentésekre készülnek.
Az MFB-nél lapunk kérdésére megerősítették: házon belül és a bank portfóliójába tartozó vállalatoknál egyaránt bértömeg-gazdálkodást vezettek be. Nyíri János, a fejlesztési bank szóvivője szerint a korábbiaknak megfelelően a vezető beosztásban dolgozó tisztségviselők kétmillió forintos bérplafonja megmaradt, a bérek emelésére azonban nincs lehetőség. Kivételt jelentenek ez alól azok a dolgozók, akiknek jövedelme az adóváltozások miatt csökkent. Esetükben a bank keresi a kompenzáció lehetőségét. A beavatkozáshoz a fedezetet a létszámgazdálkodás teremtheti meg. Az esetleg nyugdíjba vonuló munkatársak helyét nem töltik be, a távozásukkal felszabaduló forrásokat viszont felhasználják. A szabály azonban marad – a bértömeg nem változhat.
Ez vonatkozik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.-re is. Az MFB portfóliójába tartozó társaságnál munkatársaik jövedelmének alakításáról szűkszavúan beszélnek. Azt azonban mégis elárulták: a NIF-nél a 2011. évi bértömeg az előző évihez képest nem változik. Azok esetében, akik a 2011-es szja-változás miatt kevesebb nettó bért kaptak, számíthatnak a korrekcióra. Ennek hatálya január 1-jéig viszszamenőleges lesz.
Az irányelveknek megfelelően jár el az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. – tájékoztatta lapunkat Béni Györgyi. A társaság szóvivője elmondta: az adószabályok változása miatt bekövetkezett nettóbér-csökkenéseket kompenzálták.
Az MFB agrárportfóliójába tartozó – többségében erdészeti – cégeknél a tervezett bérrendezésekre vonatkozó érdeklődésünket elhárították, mondván, ez a tulajdonos kompetenciájába tartozik. Dudás Péter, az Erdészeti és Faipari Dolgozók Szakszervezetének titkára szerint mindenütt igyekeztek úgy alakítani az idei béreket, hogy az adóváltozások miatt a havi bruttó 280 ezer forint alatt keresők közül nettóban senki ne kapjon kézhez kevesebbet. A titkár arról is beszélt, hogy a vállalatok bértömeg-gazdálkodásra tértek át és most, az üzemi tervek készítésekor pontosítják a 2011-re tervezett béremelés mértékét. A vállalatok mindegyikénél eltérő elemekkel, de működik a cafeteria is. Szakszervezeti körökben úgy tudják, hogy az MFB 4–6 százalék közötti összeget különített el a béremelésre, ennek ára pedig a teljesítmény növelése és a létszám-racionalizálás lehet.
Manek Jánostól, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (Medosz) főtitkárától megtudtuk, a mintegy 150 vállalkozásnál dolgozó tagjaik nem jelezték, hogy az adóváltozások miatt csökkent volna jövedelmük, a legtöbb helyen a cafeteria kibővítésével igyekeztek kompenzálni az alacsonyabb keresetűeknél óhatatlanul keletkező veszteséget. Az idei bérrendezési tárgyalások még nem fejeződtek be, a Medosz most összegzi az országos adatokat.
Az irányelvtől eltérni csak egyedi esetekben lehet, amennyiben arra az egyéni munkaszerződés, kollektív szerződés, egyéb bérmegállapodás miatt lehet szükség, valamint a vállalat speciális jellege is indokolhatja azt. Kizárólag miniszteri döntéssel lehet eltérni az irányelvektől az MFB, valamint az 500 főt meghaladó létszámú társaságok esetében. Ezt megelőzően szükség van még az MFB Zrt. Igazgatóságának támogató döntésére is. Ennél kisebb cégek esetében a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet igazgatósága jogosult eljárni.
Általános elvként fogalmazza meg levelében Fellegi Tamás, hogy az állami cégeknél a vagyongazdálkodás fő követelménye az eredményesség, vagyis pozitív adózás előtti eredményt kell elérni, ami nem maradhat el a 2010-estől. Előírják továbbá, hogy az érintett társaságoknak az idei bérgazdálkodási intézkedéseket követően is meg kell felelniük a tulajdonos által 2011-re meghatározott tőkehatékonysági elvárásoknak.
