A Mosoly Otthon Alapítvány közel egy éve létrehozta a MOHA-klubot a nehéz helyzetben lévő autistaotthonok megsegítésére. Itt is az E.ON jelentkezett elsőként a felajánlással: kedvezményes áron biztosítja az energiát az otthonoknak. Hosszan sorolhatnánk még a példákat arról, hány esetben reagált azonnal az energiavállalat a legkülönbözőbb kezdeményezésekre. Valamennyi eset egyértelműen jelzi, mennyire érzékenyen figyeli az ország társadalmi problémáit a társaság, hogyan igyekszik a megoldásokban gyorsan részt venni saját – országos méretű –CSR-stratégiájának állandó fejlesztésén túl.

Meggyőződésünk, hogy ha egy vállalat megtelepszik valahol, gazdaságilag érdekelt az adott ország fenntartható fejlődésében, akkor együtt kell lélegeznie a helyi társadalommal –állítja Szanyi Laura, aki közvetlenül hangolja össze a vállalatcsoport CSR-programjait. Az E.ON három évvel ezelőtt, 2008-ban hozta létre azt a CSR-menedzsmentet, ahol öt munkacsoportban dolgozzák ki a terület irányítói a gyakorlati projekteket. Valamennyien döntéshozó pozícióban vannak a maguk szakterületén – így többek között a humánerőforrás, környezetvédelem, vállalatfejlesztés ágazatokban –, tehát nagy önállósággal tudják folyamatosan fejleszteni az alapkoncepciót.

Felelősség a jövőért

– A társadalmi felelősségvállalás programjai elsősorban az alaptevékenységünkhöz kapcsolódnak – mondja Szanyi Laura.

– Lényege, hogy mi mint szolgáltató a fenntartható fejlődésben vagyunk érdekeltek, abban, hogy fogyasztóink hosszú távon igényt tartsanak termékeinkre, s képesek legyenek honorálni azt a szolgáltatást, amit tőlünk kapnak. De ez az egyszerű üzleti filozófia egyben azt is jelenti, hogy érdekeltté kell tennünk az embereket abban, hogy gazdaságosan használják az energiát, éljenek az új lehetőségekkel, okosan óvják a környezetet a káros hatásoktól. Ennek jegyében indítottuk el 2008-ban azt az országos oktatási programot, amelynek keretében – a pedagógusok segítségével – a diákokat kívánjuk megnyerni a tudatos energiagazdálkodásnak. Amit a gyerekek az iskolában tanulnak, azt elmondják otthon szüleiknek, családtagjaiknak, így az ismeretek eljuthatnak az ország lakosságának túlnyomó többségéhez.

Önkéntesek országjáráson

Az EnergiaKaland oktatóprogramjai – a nemzeti tantervhez illeszkedve – több síkon bonyolódnak. Az E.ON tréningeken adja át az oktatás módszertani ismereteit a pedagógusoknak, munkatársai közvetlenül részt vesznek az iskolai tanításban, a diákok számára pedig kreatív pályázatokat írnak ki, amely megmozgatja a gyerekek fantáziáját és alkotóképességét. A pályázatokat diákcsoportok, osztályközösségek nyerhetik, a díjakat pedig szintén közös szórakozásra, országjárásra, kirándulásra fordíthatják. Az EnergiaKalandra ma már az ország minden pontjáról beadhatják nevezéseiket az iskolák.

Nagy kaland ez a munkatársainknak is – hangsúlyozza Szanyi Laura. Önkéntesen részt vehetnek a munkában helyszíni óraadással, interneten nyújtott audiovizuális képzéssel, a pedagógusok felkészítésével vagy éppen az EnergiaKalandhoz készített nyomatott ismeretterjesztő füzetek szerkesztésével. A vállalat évente 16 önkéntesmunka-órát biztosít önkéntes célokra dolgozóinak, akik ebben a programban saját szakmájukat képviselik az oktatás során. Így például villamosmérnökök, hálózati szakértők, ügyfélszolgálati menedzserek vállalják a tanítást az ország különböző pontjain. Többségük már lényegesen több órát teljesít, mint amennyit hivatalosan biztosítanak számára, annyira lelkesítőnek találja a feladatokat. Az E.ON mintegy 40 önkéntes tanára maga választja ki, hogy a 6–18 éves korosztályból melyik csoportnak kívánja átadni szaktudását. Nem véletlen, hogy a Hungarian Business Leaders Forum tavaly először meghirdetett „munkahelyi önkéntesség” pályázatán az elsők között részesült elismerő oklevélben az E.ON-csapat, amely ambicionálja, hogy a 2011-es pályázaton – a Kürt és T-csoport után – az elsőséget is elnyeri. De a vállalatcsoport tavaly megnyerte az Önkéntes Központ Alapítvány „Az Év Vállalati Önkéntes Programja” első díját is.

Foci vagy valami más…

A programok egyébként szorosan kapcsolódnak egymáshoz.

Az EnergiaKaland kapcsán például sok helyen felfigyeltek az E.ON 2009-ben először meghirdetett családifoci-pályázatára, amely nemcsak jó játék, hanem egyben az egészséges életmód zöldprogramjának is fontos állomása lett. Tavaly már nemcsak a családok, hanem az önkormányzatok is bekapcsolódhattak a vetélkedőbe, ami együtt járt azzal, hogy a nyertesek újabb közösségi programokat indíthattak el a nyereményekből. Az energiatársaság mindemellett például vállalati szakmai továbbképző tréningjeibe is beépítette az úgynevezett CSR-modulokat, amelynek célja, hogy ne csupán központi elhatározások alapján állítsák össze a mecenatúra elemeit, hanem önszervező módon alakuljanak ki a végső programok. Így a cél az, hogy majdan például egy kistérségi áramellátó is jelezze, a helyi közösségnek, civil intézménynek vagy éppen önkormányzati létesítménynek milyen segítségre lenne szüksége, amelyet aztán az önkéntes csoportok együttesen meg tudnak oldani. Példa erre, hogy tavaly a vörösiszap-katasztrófában megsemmisült a Devecseri SC valamennyi felszerelése, s a helyiek jelzésére a vállalat a teljes eszközállományt pótolta a csapatnak. (A tragédia károsultjai – nemcsak Devecseren, hanem valamennyi érintett településen – a közvetlen energiaellátásban részesültek jelentős segítségben az E.ON-tól, ami a pénzadománynál több, azonnali és középtávú támogatást jelentett számukra.)