A Szurgutnyeftyegaznak kell a Mol
Tegnap Igor Szecsin, Oroszország energetikáért felelős első miniszterelnök-helyettese a Vedomosztyi nevű orosz lapnak kijelentette: a Szurgutnyeftyegaz továbbra sem szándékozik megválni 21 százalékos Mol-pakettjétől. Magyar részről eddig ellentmondásos nyilatkozatok hangzottak el arra nézvést, hogy a Fidesz-kormány meg kívánja-e venni a mintegy 500 milliárdot kóstáló Mol-csomagot. Igor Szecsin nyilatkozata ugyanakkor megegyezik az orosz kormány eddigi álláspontjával az – egyébként papíron magántulajdonú – Szurgutnyeftyegaz üzleti elképzeléseit illetően. Vlagyimir Putyin kormányfő indulatos novemberi kirohanásához hasonlóan Igor Szecsin is inkább abbéli felháborodásának adott hangot, hogy a magyar hatóságok 2009 óta a részvénykönyvi bejegyzés ellehetetlenítésével akadályozzák a Szurgutnyeftyegaz Mol-részvényesi jogainak gyakorlását. Idézett a magyar hivatalok – nálunk nem ismert – elutasító határozatából. E szerint az orosz cégnek azért kellett volna jeleznie a pakett vásárlását, mert a 21 százalék megközelíti a már egyeztetési kötelezettség alá eső 25 százalékot. Az orosz fél szerint ez ellenkezik az európai jogokkal. (Ugyanakkor információink szerint uniós eljárást nem indítottak.)
Piaci teóriák szerint a 2009-es ügylet során a Szurgutnyeftyegaznak esze ágában sem volt 21 százaléknál megállni. Eme – természetesen meg nem erősített – elképzelések szerint a cég 2009 elején, a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki lemondása és Bajnai Gordon kinevezése közötti időszak bizonytalanságait kihasználva kívánt volna szert tenni akár a Mol többségére is. Legfőbb céljuk e szerint a Nabucco gázvezeték megfúrása, illetve a finomító hasznosítása lett volna. Ilyen jellegű politikai ígéreteket is kaphattak, de az élet erre vaskosan rácáfolt. Vlagyimir Putyin is utalt rá, hogy a Szurgutnyeftyegaz 21 százalék birtokában igényt tart igazgatósági helyre, noha ez a Mol alapszabályából nem következik.
Korábbi nyilatkozatok alapján ez is azok közé az ügyek közé tartozik, amit a két kormány „egy csomagban” kíván kezelni, és amelyekben az Orbán-kormány sem tudott megállapodni. Így a Mol-csomaggal kapcsolatos, változatlanul merev elutasítás a tárgyalások egészének sikertelenségére is rávilágít.
Több jel mutat arra, hogy az orosz kormány az egyeztetésekért felelős Fellegi Tamás helyett más csatornákon keresné a megegyezés lehetőségeit. Így nemrégiben Martonyi János külügyminiszter moszkvai tárgyalásai kapcsán adtak ki gazdasági ügyeket is érintő, békülékeny hangnemű nyilatkozatot. Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozatán ugyanakkor csak az a határozott szándék tükröződik, hogy Oroszország részt kíván venni a paksi atomerőmű bővítésében. Ugyanilyen beszédes módon nem érintették viszont az energetikát illető magyar kérések esetleges teljesíthetőségét.
A lapunkhoz eljutó piaci pletykák szerint nemrég –orosz kezdeményezésre – belügyi vonalon is megindulhatott egyfajta puhatolózás. Híreink szerint viszont ez rövid úton elvetélt.
„Orbán adott esetben őszinte”
Dmitrij Iordanidi, az orosz külügyminisztérium III. európai főosztályának tanácsosa szerint sok függ az új magyar kormány politikájától, Orbán Viktortól, a Fidesz vezetőjétől, aki már 1998 és 2002 között betöltötte a kormányfői tisztséget. Az Oroszország Hangja rádióadó magyar nyelvű honlapján idézett tavaly októberi szavai szerint „a jobboldal hatalomra jutása korábban nem volt túlságosan szerencsés az orosz–magyar kapcsolatok szempontjából. Azokban az években vezetőjük, Orbán Viktor – a magyar politikusok többségétől eltérően – tett Oroszországra nézve tapintatlan nyilatkozatokat. Ugyanakkor idővel megérlelődött az a felismerés, hogy jobb barátkozni Oroszországgal. Az utóbbi időben Orbán Viktor látható érdeklődést tanúsít országunk iránt. Azt mondja, szeretne ellátogatni Moszkvába, és rendszeresen meghívja vezetőinket. Ugyanakkor, nézetünk szerint, a megvalósuláshoz az szükséges, hogy konkrét tartalommal telítődjenek meg ezek a látogatások. Most a Fidesz és maga Orbán Viktor fel akarja használni a parlamenti alkotmányos többségét arra, hogy új impulzust adjanak az orosz–magyar kapcsolatoknak, elsősorban gazdasági téren. Természetesen miután korábban Orbán különféle nyilatkozatokat tett, szavaihoz óvatosan kell viszonyulnunk. És mégis van alap arra, hogy feltételezzük, adott esetben őszintén óhajtja az orosz–magyar kapcsolatok javulását” – fogalmazott az orosz külügyminisztérium tanácsosa.
