A díjak lefaragása érdekében mind több társaság kínál önrészes konstrukciókat. Ezek lényege, hogy a biztosító csak egy bizonyos összeg felett térít. Az önrész jellemzően 20–30 ezer forint, így a biztosítók mentesülnek az úgynevezett bagatell károk (jellemzően üvegtörés, kisebb beázás) megfizetése alól, s cserébe a biztosítás díja akár 30–50 százalékkal is csökkenhet. Ennek ellenére nem jellemző, hogy az ügyfelek élnének ezzel a lehetőséggel. Az Union tapasztalatai szerint a kár esetén fizetendő önrész helyett a többség inkább bevállalja a magasabb, rendszeres biztosítási díjat. Szurgyi Nándor, az Aegon lakásbiztosítási üzletágának igazgatója szerint ez egyfajta pozitív jelként is értelmezhető, hiszen azt mutatja, hogy hazánkban egy lakásbiztosítás ára önrész nélkül is megfizethető a tulajdonosoknak és nem éri meg számukra az éves „megatakarítás” ellenében az esetleges kárból, ha részlegesen is, önrészt vállalni.

A biztosítók ma már leginkább csomagokat kínálnak, melyek az alapvető elemi (tűz, vihar, hó, villámcsapás, árvíz, földrengés, rádőlés) kockázatokon túl jobbára már olyan kiegészítő szolgáltatásokat is tartalmaznak, mint például csőtörés, üvegkár, felelősségbiztosítás, betöréses lopás- és rablásbiztosítás. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azonban azt is megmutatták, hogy a változó életkörülmények nyomán a lakásbiztosítási termékek újragondolása is elkerülhetetlen. Az Aegonnál úgy vélik: a korábbinál rugalmasabb, komplexebb, szélesebb körű fedezetet biztosító termékkínálatra van szükség oly módon, hogy mindenki maga választhassa ki a számára legmegfelelőbb védelmet. A kockázatok körét is igazítani kell a mai kor elvárásaihoz, hiszen korábban a biztosítások többsége nem terjedt ki például csőtörésnél a cső pótlására, a vakolat vihar okozta sérülésére, vagy a kerti tárgyak, bútorok eltűnésére, rongálására, vagy akár a besurranásra –magyarázza Szurgyi Nándor. Ugyanakkor ma már egyre több család utazik legalább egyszer nyaralni, így kézenfekvőnek tűnik, hogy az utazás alatti védelmet is el lehessen intézni egyetlen biztosítással.

Korábban is voltmár a piacon olyan úgynevezett all risk típusú lakásbiztosítás, ami a hagyományosnál jóval tágabb körre nyújtott fedezetet. Ezek a szerződések már nem is azokat a kockázatokat tartalmazzák, amelyekre fizet a cég, hanem csupán azt a néhányat, amelyet kizár a kockázati körből. A biztosítók szakemberei szerint az ilyen típusú biztosítások iránt eddig jellemzően csak a nagy vagyonértékkel rendelkező ügyfelek érdeklődtek. Az Aegon már évek óta kínál all risk jellegű lakásbiztosítást, amely az ügyfelek éppen azon rétegének szól, akik számára fontos, hogy bármilyen kár éri őket, biztosítva legyenek, hiszen az ilyen típusú szerződések sokkal rugalmasabbak, a biztosító-biztosított közötti jogvitát gyakorlatilag kizárják.

De természetesen a biztosítási piacon továbbra is fontos tényező a fizetendő díj, ezért az alapkonstrukciók még jó ideig meghatározóak lesznek – véli Szabó Zoltán, a Generali lakossági és vállalati vagyonbiztosítási csoportjának vezetője. Az Union igazgatósági tagja, Tóth István szerint az ár vagy szolgáltatás kérdését két szempontból érdemes vizsgálni: hogyan alakul a kockázati kör, illetve a biztosítási összeg. Az előbbit tekintve az ügyfelek általában olyan biztosítást kötnek, amely a számukra fontos kockázatokat tartalmazza, amire legjobb példa, hogy nem kötnek ingóságbiztosítást betöréses lopásbiztosítás nélkül. A biztosítási öszszegek esetében épületbiztosításnál magasabb (aminek főleg a bankhitel az oka), míg ingóságbiztosítás esetén minél alacsonyabb biztosítási összegeket kérnek.

Ugyan nemzetközi összehasonlításban nem számít rossz aránynak, hogy a lakóingatlanok hetven százaléka rendelkezik biztosítással, ám a tapasztalatok szerint gyakran éppen a legveszélyeztetettebb otthonokat nem védik tulajdonosaik, illetve olyanok nem kötnek biztosítást, akiknek esélyük sincs, hogy saját erőből pótolják értékeiket. A nemzetközi tapasztalatok alapján katasztrófahelyzetben egy országos katasztrófaalap létrehozása, illetve a térségi katasztrófabiztosítás jelenthetne hatékony megoldást, melyre a biztosítótársaságok már ma is felkészültek. Tavaly év végén el is indultak az erről szóló egyeztetések a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Mabisz között.

Felállt egy munkacsoport, amely már több javaslatot is kidolgozott, most ezekről folynak az egyeztetések a szervezet és a tárca képviselői között – mondta lapunknak Gilyén Ágnes, a Mabisz szóvivője.