Ki dönt majd a nyugdíjvagyonról?
Miközben a hírekben ezekben a napokban a monetáris tanácsban esedékes tagcserék kapnak kitüntetett helyet, egy másik fontos testület feltöltése is esedékessé válik a napokban. A nyugdíjrendszer átalakításával létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap munkájának összehangolását a tavaly elfogadott törvény egy ötfős csapatra, az Irányító Testületre bízza. Ők rendelkeznek a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők vagyonával, ami az állami alapba kerül. E testület döntésein múlik tehát, mikor mely értékpapírokat bocsátják áruba – az abból befolyó pénz is az alapban landol.
Az öttagú testületben helyet kapott a nyugdíjbiztosítási szerv vezetője (Mészáros József), a többi tagot három miniszternek van joga delegálni: a kormányzati munka összehangolásáért, valamint a nyugdíjügyekért felelős miniszterek (vagyis a mostani kormányzati struktúrában Navracsics Tibor közigazgatási, valamint Réthelyi Miklós erőforrás miniszter) jelölnek egy-egy tagot, míg az államháztartásért felelős miniszter (mai állás szerint Matolcsy György) további egy tagon kívül az elnökről is gondoskodik.
Sok idejük nem maradt a jelölésre: a közigazgatási tárca tájékoztatása szerint „az Irányító Testület felállítására legkésőbb március elsejéig kell sort keríteni”. A határidőre vonatkozó előírást ugyan sem a törvényben, sem az azóta megjelent, a törvény végrehajtásához kapcsolódó kormányrendeletekben nem találtunk, ám a jelek szerint mégis él valamilyen utasítás. Vélhetően azzal összefüggésben, hogy az állami nyugdíjrendszerbe visszakerülők magán-nyugdíjpénztári jogviszonya ugyanezen a napon, vagyis március elsején szűnik meg.
A jelölésre, illetve a testület felállítására tehát szűk egy hetük maradt a tárcavezetőknek. A jelöltek nem ismertek, kérdésünkre a közigazgatási tárcánál azt felelték, hogy az általuk delegált tag jelölése folyamatban van. Így kilétükről egyelőre csak találgatni lehet. A feladat jellegéből fakadóan nem nyugdíjszakértőkre, sokkal inkább pénzügyekben jártas szakemberekre lenne szükség, ám az erőforrás tárcától, mint a nyugdíjügyek elsőszámú kezelőjétől mégis inkább az előbbi területen jártas szakértő jelölésére lehet számítani. A nemzetgazdasági tárca viszont pénzügyi vonalon találhatja meg az ideális képviselőit.
Logikusnak tűnne az Államadósság Kezelő Központ valamelyik vezető beosztású munkatársának jelölése: az ÁKK, mint az alap kezelője amúgy is részt vesz a vagyonkezelési munkában, ráadásul az elsődleges állampapír-kereskedelem koordinátoraként jól hasznosítható piaci tapasztalatokkal rendelkezik. Úgy tudjuk azonban, hozzájuk ilyen megkeresés nem érkezett, tehát sem tagként, sem elnökként nem kapnak szerepet a testület munkájában. Talán abból a megfontolásból, hogy nem az állampapírpiacon kell majd aktívnak lennie az alapnak, hanem a részvények, befektetési jegyek piacán. Azért ki nem maradnak a testület munkájából: az ÁKK vezetője tanácsadási joggal részt vehet majd az üléseken.
A lehetséges tanácstagok érkezhetnek a kormányzaton kívülről, illetve házon belülről is. Az biztos, hogy a kormánynak képviselnie kell majd magát az Irányító Testületben, vagyis az nem állhat kizárólag külsős tagokból. Erre a kezelt vagyon (2500–2800 milliárd forint) mérete mellett az ügy politikai súlya miatt is számítani lehet. Nem lenne meglepetés ezek alapján, ha a testületbe kerülnének – akár elnöki poszton – a nemzetgazdasági tárca kincstári, illetve pénzügyi területen tevékenykedő irányítói. Nevesen Thuma József, aki a kincstárért felelős helyettes államtitkár, illetve Náthán Roland pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A kormányzati szakemberek jelölését valószínűsíti továbbá, hogy a törvény szerint a testület tagjai, elnöke nem jogosultak tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra. Kinevezésük határozatlan időre szól. Az ügyrend még nem ismert, a törvény szerint az üléseket az elnök hívja össze (de hogy milyen gyakorisággal, arról nincs rendelkezés), valamint az üléseket akkor is össze kell hívni, ha a tagok többsége, illetve a jelölő miniszterek valamelyike azt kezdeményezi. A testület határozatképességéhez legalább három tag jelenlétére van szükség. Döntéseit a törvény szerint az „összes tag többségének” szavazatával kell meghoznia – ez alapján tehát három tag jelenléte esetén csak egyöntetű, mindenki azonos szavazatával megerősített döntés tekinthető jóváhagyottnak. Az alapnak évente május 31-ig pénzügyi beszámolót kell készítenie az Országgyűlés részére a működéséről, gazdálkodásáról. Az alap ellenőrzésével az Állami Számvevőszéket bízta meg a parlament.
Parlamenti támogatás a Kehi vizsgálatához
A parlament tegnap elfogadta a nyugdíjreformalapról szóló törvényhez benyújtott gazdasági bizottsági módosítót, amely alapján a társadalombiztosítási egyéni számla teljes körű kialakítása céljából a PSZÁF legkésőbb 2012. március 31-ig átadja a visszalépettekre vonatkozó tagi adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére. A kormány ugyanis ígéretet tett rá, hogy kiépíti az egyéni számlavezetéshez szükséges rendszert – az még nem tisztázott, hogy itt a tényleges befizetések halmozódnak majd fel, vagy csak jóváírják a járulékként befizetett összeget. Maga a törvényjavaslat pedig megnyitja az utat a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) előtt, hogy vizsgálatokat folytasson a nyugdíjvagyon átadásával, átvételével kapcsolatban. A jogszabály felhatalmazást ad a Kehinek korábbi időszakok vizsgálatára is a magánnyugdíjpénztáraknál.
