Jogszabályi formába önti a kormány a stabilitási tartalék feltöltéséhez szükséges olyan intézkedéseket, amelyekre nincsen közvetlen törvényi felhatalmazása. Amíg a minisztériumoknál a kormány egy tollvonással elrendelhette a 187 milliárd forintos idei zárolást, a parlament alá tartozó intézményeknél erre csupán javaslatot tehet, a döntést a parlamentnek kell meghoznia. Ezt a szombaton benyújtott, a költségvetési törvényt és az államháztartási törvényt módosító két javaslatával meg is teszi, s ezzel – ha a képviselők megszavazzák –összeáll az évközi piaci kockázatok megnyugtató kezelésére alkalmasnak vélt 250 milliárd forintos „mozgástér”.

A stabilitási tartalék elkülönítésére Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tett javaslatot a kormányfőnek. Az elemzők találgatták a tartalékolás mögött meghúzódó valódi indokokat, gyanújuk szerint az alap létrehozása inkább a költségvetés tervezésekor vétett számítási hibák ütötte lyukak elfedésére lenne hivatott.

Bárhogy is van, a kormány a költségvetési hiányt is csökkenti a módosításokkal, igaz, jelképesnek számító 1,7 milliárd forinttal, amit a pénzügyi felügyeletnek, az energiahivatalnak és a szabadalmi hivatalnak kell összedobnia. Arról nem szól javaslat, hogy az öszszeget az „ügyfelekre” tovább lehet-e terhelni, vagy sem.

Az Országgyűlés fejezetén belül is elrendelik a kötelező tartalékképzést. A közszolgálati műsorkészítést érinti például az, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kiadási előirányzatából ötmilliárd forintot kell kihasítani, ez lesz majd az úgynevezett médiatartalék.

Az Országgyűlésen kívül tartalékot kell képezni a kormány irányítása alá nem tartozó fejezetekben is, például a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Alkotmánybíróságnál, a bíróságoknál, az ügyészségnél. A tartalékba helyezett összeg mértéke a kormány irányítása alá tartozó fejezetek számára előírt zárolási kötelezettség 50 százaléka; a tartalékba helyezett összegek felhasználásáról az Országgyűlés november 20-ig határozatban dönt. Az 50 százalékos kötelezés egyben azt is jelenti, hogy a stabilitási alap termetesebbre is hízhat, hiszen ez 93,5 milliárdos összeget érint, vagyis a teljes tartalék elérheti akár a 280 milliárd forintot.

Az államháztartási törvény módosításával 2011-re megalkotnának még egy új, különleges szabályt is, amelynek értelmében a fejezeti kezelésű előirányzatok az eredeti céltól eltérő kiadások teljesítésére is felhasználhatók lesznek, amennyiben azok év közben merültek fel.

Az egyenlőség elve. Kevesebb pénzből gazdálkodhatnak a bíróságok is