Sokba került a Jógazda az OBA-nak
– Eddig nem tapasztalt nehézségek között befejezte a Országos Betétbiztosítási (OBA) Alap a Jógazda Takarékszövetkezet ügyfeleinek kártalanítását – jelentette be tegnap Fekete-Győr András, a szervezet vezetője egy sajtóbeszélgetésen. A teljes betétállomány mintegy tízmilliárd volt, ebből az OBA kártalanítása alá eső öszszeg 9,1 milliárd volt, amelyből 8,8 milliárdot már kifizettek. A többi tétel helyzete gyámsági vagy öröklési okok miatt még bizonytalan. Kártalanítani 5513 ügyfelet kellett, közülük 126-nál még nem zárult le a kifizetés az említett okok miatt. – A bankrendszeren belül a Jógazda súlya marginális volt, de a kár, amit okozott, tetemes, közel öt bankot lehetne ebből az összegből alapítani. Ez a legnagyobb kártalanítás, amit az OBA eddig egy ügyben kifizetett – jegyezte meg a szervezet ügyvezetője.
– A gyorsított kártalanítás az ügyfelek számára bizalmat tükröz és erős ígéretet jelent – fogalmazott. Ez azonban csak akkor tud működni, ha az adatokkal nincsenek nagy bajok. Az OBA húsznapos kártalanításának alapja az elektronikus adatállomány. A Jógazdánál e tekintetben viszont súlyos hiányosságok voltak. A kamatokat számos esetben pél dául egy egyszerű Excel-fájlban tartották nyilván, elkülönítve a központi nyilvántartástól, emiatt is voltak olyan „forró pillanatok”, amikor azon gondolkoztak, hogy az adatállományt visszaadják-e a takarékszövetkezetnek, számolják ki ők a hozamokat, ám végül úgy döntöttek, mindent az OBA végez el. Emellett találkoztak olyan hiányossággal is, hogy az ügyfél már meghalt, hagyatéki végrehajtás is volt, a betétet mégsem osztották szét annak megfelelően.
A január elsejétől megemelt biztosítási összeghatár miatt (immár nem ötvenezer, hanem százezer euróig biztosítják a betéteket) a pénzintézetek OBA-tagsági díját is növelik. Ez a gyűjtött betétállomány 0,02 százaléka helyett 2011-től 0,06 százalék. Fekete-Győr András ugyanakkor hozzátette: jelenleg a hazai betétbiztosítás szintje nem mondható „élvonalbelinek”. A biztosított betétállományhoz képest az OBA vagyona 1,1 százalékra tehető. Az Európai Unió – sok vita által kísért – direktívatervezete szerint másfél százalékos szintet határozna meg, míg további beszedhető szintben fél százalékot jelöl meg. Ez így együtt két százalék lenne, ám ez nagyon sok országnak nem felel meg.
Az Jógazda esete kapcsán Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője elmondta, hogy a takarékok jelentős imázscsökkenést szenvedtek el a történtek miatt. Az ügyfelek ugyanis nem igen tesznek különbséget takarékszövetkezet és takarékszövetkezet között – fogalmazott. A hasonló ügyeket elkerülendő, ismét jelezték a szakminisztérium és a pénzügyi felügyelet felé: vissza kellene állítani azt a korábbi rendszert, hogy a takarékszövetkezeteknek kötelezően csatlakozniuk kell valamelyik, védelmet nyújtó rendszerhez, az olyanokhoz, mint amilyen például az OTSZ, illetve a mögötte álló Országos Takarékszövetkezet Intézményvédelmi Alap (OTIVA), amelyben most több mint tízmil liárd forint van. (Jelenleg négy olyan takarékszövetkezet működik, amely egyik vagyonvédelmi szervezethez sem tartozik.) A tagságnak persze feltétele, hogy pénzt is fizessenek be a tagok, az olyan rendszernek, amelyben nincs megfelelő védelmet nyújtó tőke, nem sok értelme van – tette hozzá. Az OTSZ-en kívül még két másik hasonló társulás működik. Varga Antal hozzátette: remélik, hogy még idén megszületik az erről szóló szabályozás.
