A versenyszférában 2,2, a költségvetési szektorban 10,3 százalékkal csökkentek a bruttó keresetek decemberben – derül ki a KSH adataiból. A közszféránál a 13. havi fizetés és az év végi juttatások kiesése okozta a nagy visszaesést, ami reálértéken 7,1 százalékkal rontotta az közalkalmazottak vásárlóerejét. Jobb a helyzet, ha az év egészét nézzük. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 7,6 százalékkal, a költségvetési intézményeknél pedig 5,4 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset. Ha az inflációt levonjuk ebből, akkor 2,6, illetve 0,5 százalékos reálkereset-emelkedés adódik a 2010-es évre.

A kép ugyanakkor csalóka, hiszen az egységes, 16 százalékos adókulcs bevezetésével a bónuszok, prémiumok után jóval kevesebb közterhet kell fizetni, ha az utalást áttolják januárra – hívta fel a figyelmet Lőke András, az MKB Bank elemzője, megjegyezve ugyanakkor, hogy a gyengébb üzletmenet miatt korántsem biztos, hogy minden cégnek módja van pluszpénzekkel honorálni dolgozóit. Az csak az első egy-két hónap adatai ismeretében állapítható majd meg, hogy milyen mértékű volt a bérkifizetések ütemezésében az adóváltozás által okozott változás – tette hozzá. Szerinte a prémiumok miatt az első két hónapban átlag feletti lehet a bérkiáramlás, ám utána nyomott marad a bérnövekedés, sőt a különadók és az szja-csökkentés mellékhatásaként akár tovább is lassulhat. Az inflációra a bérek oldaláról nem nehezedik nyomás.