Hat évre szóló társadalmi munkát vett a nyakába Járai Zsigmond azzal, hogy kiemelkedő tudású közgazdászként igent mondott Schmitt Pál felkérésére és a köztársasági elnök delegáltjaként részt vállal a Költségvetési Tanács (KT) munkájában. A legfontosabb hatásköreitől és negyvenfős szakapparátusától megfosztott testület tagja rajta kívül aMagyar Nemzeti Bank (MNB) és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, jelen esetben Simor András és Domokos László.

Járai Zsigmond és Schmitt Pál tegnap a Sándor-palotában

A hivatalosan takarékossági okok miatt szélnek eresztett KT-vel meggyűlt a baja a kormánypártoknak, a Kopits György vezette független testület ugyanis a költségvetési törvényjavaslat sorai között is olvasni tudott, és számos kritikával illette a 2011-es büdzsét. A pohár vélhetően akkor telt be, amikor Kopitsék felfedezték, hogy a törvényjavaslathoz csapott makrogazdasági kivetítés apróbetűs táblázatában még 2013–14-ben is szerepel a válságadó, holott a kormánykommunikáció szerint azt 2012 végével kivezetik a rendszerből.

Ezután tolták előtérbe Varga József fi deszes képviselőt, aki módosító javaslatával 10 millió forintot hagyott volna meg a KT 2011-es, egymilliárd forinthoz közelítő költségvetéséből, kezdeményezve, hogy a többit a roma felzárkóztatási programokra csoportosítsák át. Bár ebből nem lett semmi, az eredeti KT-t rapid módon felszámolták, s visszatértek a még ellenzékben megálmodott fi deszes KT-modellhez.

Az új KT-t külföldön és belföldön egyaránt súlytalan kirakatintézményként kezelik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) többször is kinyilvánította, hogy a korábbi, ellensúlyként működő, független testület a szemében garancia volt a költségvetési folyamatok hiteles és előzetes véleményezésére, s az átalakítást hibának tartja. A politikai részrehajlás mellett sorjázó szakmai érvek között a megfelelő háttér hiánya volt szembeszökő, hiszen sem az ÁSZ, sem az MNB nem rendelkezik külön apparátussal arra, hogy a trió részéről felmerülő igényeket, elemzéseket elvégezze.

Nem is ez a dolga. A KT-ről szóló törvény nem szól arról, hogy a tagok bárkit is utasíthatnának, nem létező költségvetésükből hatásvizsgálatokat sem rendelhetnek. A jogszabály szerint egyetlen feladatuk van és ez a költségvetési törvényjavaslat előzetes véleményezése. Ehhez tíz nap áll a rendelkezésükre, azután – megjegyzéseikkel együtt – vissza kell külde niük az előterjesztést a kormánynak, amely az alapvető ellenvetésekre reagálhat, de megteheti azt is, hogy egyetlen betű változtatása nélkül visszaküldi a javaslatot a feladónak. Akkor már csak öt napja marad a KT-nek, hogy véleményt nyilvánítson. A kritikát azonban ekkor sem kell megszívlelnie a kormánynak, így a javaslatot beterjeszthetik az Országgyűlés elé. A KT véleményét pedig ki kell tenni az Országgyűlés honlapjára. (A régi KT honlapját felszámolták, tartalma „kalózszervereken” érhető el.) Mindez szűk egy hónapos őszi elfoglaltságot jelent a KT tagjai számára, még akkor is, ha Járai kinevezése után úgy nyilatkozott, hogy a költségvetést érintő évközi módosítások véleményezése is feladata a KT-nek. A törvény erről taxatíve nem tesz említést, igaz ezt egy gyors módosítással orvosolni lehet.

Alkalmi üléseiket Járai hívja össze és vezeti le, kifelé ő képviseli a tanácsot, de hangsúlyozottan nem elnöke a testületnek, csupán ezekkel a többletjogokkal felruházott tagja. Két tag elengedő a határozatképességhez, s a döntéseket szavazattöbbséggel hozzák. Egy kérdésben kell csak egyetérteniük a tagoknak, s ez a KT szervezeti és működési szabályzatának az elfogadása. A határozataikat nem is kell közzétenniük, miként az sem elvárás, hogy – mint a monetáris tanácsülések után – a jegyzőkönyvet tegyék nyilvánossá. Megjegyzendő, hogy a tagok „pótolhatatlanok”, azaz nem küldhetik maguk helyett beosztottjukat az ülésekre.

Járai kinevezése újabb fricska lehet Simor András jegybankelnök számára, ugyanis az egykori pénzügyminisztert – ma a CIG biztosító résztulajdonosa és felügyelőbizottsági elnöke – november közepén az MNB felügyelőbizottságának elnökévé választotta a parlament, amely aztán – dacára Simor ellenérveinek – rövid időn belül a fizetését is négyszeresére, havi 1,2 millió forintra emelte, mivel az „méltatlanul kevés volt a felelősségteljes pozícióhoz”. Járai jelezte, nem érzi összeférhetetlennek legújabb megbízását a korábban megszerzettekkel, így azokról nem is mond le. Tagja marad tehát a nemzeti konzultációs tanácsnak is, amely az új alkotmányhoz érkező vélemények begyűjtésével és továbbításával foglalkozik.

Egy hónappal ezelőtt Járai még alaposan meglepte az elemzőket azzal, hogy bőszen kritizálta a kormányt egy üzleti fórumon. Véleménye szerint a vállalkozói hangulatot, a befektetői bizalmat rombolták az olyan kormányzati intézkedések, mint a különadók, a konfliktusos kapcsolat az IMF-fel, a Költségvetési Tanács apparátusának megszüntetése vagy legutóbb a médiatörvény elfogadása. Ugyanakkor december közepén pedig azt mondta a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) konferenciáján, hogy „A Költségvetési Tanács egy értelmetlen szervezet, már az induláskor látni lehetett, hogy nincs szükség az apparátusára.”