Nem csak benzinre, autópálya-díjra is mi fizetünk legtöbbet

Az autópályadíj olyan, mint a benzin vagy a gázolaj ára: a környező országokban összege rendszerint alacsonyabb, mint hazánkban. Szomszédaink azonban valahogy jobban kijönnek bevételeikből, mint a magyar kasszából gazdálkodók. Gondolatébresztő, hogy az utakra ott is futja, ahol a személyautók matricával közlekednek - méghozzá a magyarországinál olcsóbbal.

A kiművelt elmék magyarázataitól függetlenül legalábbis a külföldi sztrádákon otthonosan mozgó egyszerű földi halandónak úgy tűnhet: a magyar autópálya-matrica sokkal drágább a környező országok díjainál. Érzésüket támasztják alá az útdíjakat a külföldi autópálya-üzemeltetők által meghatározott árfolyamokon számoló Magyar Autóklub adatai is. Míg az 1272,6 kilométer (csomóponti ágakkal és pihenőhelyi burkolatokkal együtt 1794,6 kilométer) magyar autópálya és autóút fizetős szakaszainak használatáért 40 ezer forint éves átalánydíjat kérnek a személygépkocsival közlekedőktől, az Autoclub Travel honlapjának tanúsága szerint ennél még Ausztria is olcsóbb.

A 2175 kilométer sztrádát üzemeltető országban a 3,5 tonnánál kisebb valamennyi gépjármű éves matricája 23,05 ezer forintba, 76,5 euróba kerül. De a tíznapos matricát is kevesebbért adják: a hazánkban 2750 forintos címkéért a sógoroknál 2380 forintot kérnek. Két hónapra pedig még a 300 forint körüli euróárfolyam mellett is 6930 forintért lehet megváltani az osztrák sztrádahasználati jogosultságot – ez itthon kilencezer forintba kerülne.

Mindez az évek óta működő, kizárólag a 3,5 tonnánál nagyobb járművek számára kiépített használatarányos útdíjrendszer bevételeivel együtt Ausztriában elegendő az autópályák fenntartására. De hasonló a helyzet máshol is. A 3,5 tonnánál nagyobb gépkocsikat használatarányos rendszeren sarcoló Csehország a személygépkocsikat 17 ezer forint éves átalánydíjért engedi fel 1125 kilométer gyorsforgalmi útjára. A szintén használatarányos útdíjrendszert üzemeltető Szlovéniában a személygépkocsiknak szintén megmaradt a matrica –a mintegy 460 kilométer gyorsforgalmi út éves használati díja 30,4 ezer forint.

A példákat még lehetne sorolni. Ennyi is elég azonban ahhoz, hogy sokan fejüket vakarva elmélázzanak azon: ha az osztrákoknak, a cseheknek, a szlovákoknak vagy a szlovéneknek megy a gyorsforgalmi utak fenntartása az itthoninál szerényebb díjból, akkor hazánkban mi indokolná a személygépkocsik átalánydíjának eltörlését? A válasz több variációban ott van a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján. Az egyik szerint a matricás rendszernek azért kell megszűnnie, mert igazságtalan: „a személygépkocsik átlagos futásteljesítményükhöz képest jelentősen többet fizetnek, mint a közepes és nehéz tehergépjárművek”, azaz a „személygépkocsik részben keresztfinanszírozzák a tehergépkocsik költségokozását”. Ami a laikusnak azt mondaná, hogy ezek szerint a külföldi példák alapján elég lenne a használatarányos díjrendszert a teherautók számára kiépíteni.

Van azonban egy másik válasz is. Az igazságos tarifarendszerről, a környezetvédelem fontosságáról beszélők számára tanulságul a szakértők azt is leírták: a „költségvetési egyensúly helyreállításához a megtett úttal arányos díjszedés bevezetése az állami bevételek növelése és a közvetlen kiadások csökkentése útján járul hozzá”. Márpedig minél többen fizetnek, az egyensúly annál hamarabb áll helyre.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.