Elindultak az értesítők a nyugdíjpénztárakhoz
Kilenc magánnyugdíjpénztárnak már elküldte a listákat a pénztárban maradókról az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) – tudtuk meg a szervezettől. Erre egyébként március elsejéig, vagyis még szűk két hétig van egy kormányrendelet szerint lehetősége a nyugdíjbiztosítónak. Úgy tudjuk, első körben a kisebbeknek postázták a leveleket – ezek közé tartozik az a hét pénztár, amely a január végi határidőig nem érte el a megmaradáshoz szükséges kétezres tagságot. Utóbbi azonban februárig még változhat, illetve a következő hónapokban is gyűjthetnek még tagokat, ha máshonnan nem, egymástól, ráadásul a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) nem csak a taglétszám alapján, hanem a működésük biztonságát mérlegelve dönt majd a sorsukról. A következő napokban folytatódik a listák postázása a közepes és a nagyobb pénztárakhoz: vagyis ütemesen mennek ki a tájékoztatók, nem egyben, a határidő napján.
Az ING eddig nem kapott értesítést az ONYF-től – mondta lapunknak Borza Gábor, az önkéntes és magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Aki egyben tagja a magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség elnökségének is, ahol szintén nem tudnak arról, hogy az ONYF elkezdte kipostázni az összesítőket. Erről azonban nem is kell tudniuk, a tagpénztárak nincsenek arra kötelezve, hogy bejelentsék a levél megérkeztét.
Kérdésünkre, hogy a nyugdíjbiztosító tájékoztatója nélkül is tisztában vannak-e a pénztárak azzal, kimarad, kimegy viszsza az állami nyugdíjrendszerbe, Borza Gábor azt mondta: erről fogalmuk sincs, így arról sem lehet szó, hogy már most nekiálljanak kiszámolni a viszszalépő tagoknak járó reálhozamokat. Amúgy is csak megközelítő értéket kapnának, mivel az idevágó kormányrendelet csak a pénztárak által elkészített és a PSZÁF által elfogadott ütemtervek alapján, adott hónap utolsó napján érvényes árfolyam szerint megállapított reálhozamot engedi kifizetni.
Erre viszont nem lehet április–május vége előtt számítani –vázolta a visszafizetés reális forgatókönyvét Borza, aki úgy látja, az egész vagyonátadás is legkorábban nyár vége–ősz eleje táján zárulhat. Vagyis a visszalépő tagokkal nem egyszerre fognak elszámolni a pénztárak, hanem ütemesen. Részben azért, mert többségük – jó magyar szokás szerint – nem fog majd előre rendelkezni a reálhozamáról, hanem megvárja, míg a postás kihozza az erről szóló értesítést és a visszaküldési határnapon válaszol.
Az elszámolás módja felvet néhány kérdést. A Stabilitást most leginkább az foglalkoztatja, hogyan tudja biztosítani a tagnak járó kifizetést. A rendelet szerint amint megvan az ütemterv (ennek elkészítésére az ONYF értesítőjének kézhez vételétől számított 45 napja van a pénztáraknak, amit a pénzügyi felügyeletnek három nap alatt jóvá kell hagynia – ennek még lesz jelentősége), elkezdődhet az elszámolás. Ennek menete pedig a következő: a tagi számlán felgyűlt, hozammal növelt megtakarítást az elszámolás hónapjának utolsó napja szerinti árfolyammal kell megállapítani. Egy példával illusztrálva: száz egység megtakarítás elszámolásnapi árfolyammal egymillió forintot ér, vagyis ez alapján kell kiszámolni a reálhozamot, illetve az állami nyugdíjrendszerbe visszakerülő vagyont.
Csakhogy a pénztáraknak ez az információ nem áll rögtön a rendelkezésükre: a jogszabályok biztosította időn belül, a tárgynapot követően legkorábban négy, legkésőbb nyolc nap múlva kell végezniük az elszámolással – hívta fel a figyelmet Borza Gábor. Hamarabb tehát nem derül ki, hogy egymillió forint a kalkuláció alapja. Ám időközben a piac nem áll le, és elképzelhető, hogy négy nap múlva a tag számláján már csak 990 ezer forint lesz, ha az értékpapírpiacok negatív irányba mozdulnak el. Kérdés, a pénztáraknak ebben a helyzetben mit kell tenniük: előteremteni az egymillió forintnak megfelelő öszszeget, vagy a 990 ezer forint szerint lezárni a számlát. A követendő eljárásról a Stabilitás szakmai álláspontot tervez kialakítani, aminek a kiindulópontja az lesz, hogy ne a többi pénztártag felhalmozásának kárára történjen meg az elszámolás a visszalépővel. Mert ha egymillió forintot veszünk alapul, akkor 10 ezer forintot valahonnan elő kell teremteni.
Mivel a magánnyugdíjpénztárak nonprofit alapon működnek ezért csak más tag vagyonának kárára történhetne meg az elszámolás. Ezt viszont szeretnék elkerülni a pénztárak, amelyek befektetési alapkezelők bevonásával dolgoznak az álláspont kialakításán. De a kormánytól is várják az iránymutatást. Az ütemterveket a szakmai javaslat szerint készítik el, aztán a PSZÁF dolga lesz eldönteni, hogy mi a helyes eljárás. Tekintve, hogy bonyolult ügyről van szó, ha nem sikerül előzetesen egyeztetni a kormánnyal, akkor nem kizárt, hogy az ütemterveket visszaküldi a PSZÁF átdolgozásra – ami tovább késleltetné a vagyonátadás folyamatát.
Mindezek tetejébe egy friss kormányzati ötlet a Kehit is bevonná a pénztárak ellenőrzésébe a felügyelet mellé. Borza Gábor abban bízik, a vizsgálatok elindulására kikristályosodik, mik az elvárások a pénztárakkal szemben: az elmúlt 12 évben kialakított adminisztrációs, elszámolóegységekre alapozott rendszer ugyanis nem arra jött létre, hogy hirtelen közel hárommillió tag távozását lebonyolítsa, sokkal inkább a belépések menedzselésére. Vagyis át kell alakítani, amelyre különböző megoldások jöhetnek szóba: a szkennelésen alapuló adatkezeléstől kezdve akár diákok nagy tömegű alkalmazása is elképzelhető. A szövetség arra számít, hogy a pénztárak által feltárt jogszabályi bizonytalanságokat a Kehi a PSZÁF-fal együtt a folyamat megkezdése előtt segít megszüntetni.
