Matolcsy György nem csomagol
A gazdaságpolitikák összehangolásának erősítésére formálódó uniós megoldások nyomását érzi a magyar kormány is, amely egyrészt az egyeztetések egy részét soros elnökként vezényli, másrészt maga is a bírálatok céltáblájává vált az aggodalmat keltő idei költségvetési folyamatok miatt. Mint beszámoltunk róla, Olli Rehn pénzügyi biztos nemrégiben levélben kért magyarázatot a magyar és a lengyel kormánytól, mert e két országban észlelt a bizottság vészjeleket a hiány esetleges elfutása miatt. A pénzügyminiszterek keddi tanácskozása után azt mondta Matolcsy György –mint levezető elnök is –, hogy a sajtóban keringő információk ellenére nem változott a menetrend a reformok bejelentését illetően. A következő két hétben egyeztetik a programot (hangsúlyozottan nem a csomagot) a bizottsággal, mert a cél az, hogy strukturális reformok révén tartós megtakarításokat érjenek el, azaz csökkentsék a kiadásokat, illetve több bevételre tegyenek szert.
– A költségvetés középtávú stabilizálásán dolgozik a kormány, s szeretné 2012 után is fenntarthatóvá tenni a büdzsé folyamatait – jegyezte meg Matolcsy György, aki szerint idén és jövőre a deficit a GDP három százaléka alatt marad. A közelmúltban írt levelében Olli Rehn a jövő évi hiányt azonban öt százalék körülire becsülte, s az ideinek a megfelelő alakulását is csak azzal támasztotta alá, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonából befolyó pénz egyszeri bevételt hoz a költségvetés konyhájára, aminek viszont köze sincs a strukturális reformokhoz. A pénzügyi biztos jelezte, várja a magyar program részleteit, amelyeknek meg kell felelniük a pénzügyminiszteri tanács 2009-es ajánlásaiban foglaltaknak. Ugyanezt üzente a lengyel kormánynak is, amelynek ráadásul sokkal kedvezőbb növekedési feltételek között kellett volna kisebb deficitet produkálnia, így fel sem merülhet, hogy 2012 helyett csak 2013-ban hozza Varsó a három százalék alatti hiányt.
Ezek a viták és fogadkozások elválaszthatatlanok persze az uniós tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolására irányuló erőfeszítésektől. Az alakuló új szabályrendszer elvilegmind a huszonhét országra vonatkozik, de az eurózónában lévőkre jobban. A görög és ír, illetve a lappangó portugál és spanyol pénzügyi válságra az EU átfogó választ kíván adni, s bevallottan nagy csomagot – nem programot –rak össze, amelyben minden mindennel összefügg, s egyetlen részletről sem lehet megállapodásra jutni, amíg az egészben nem sikerül megegyezni. Jó példa az ebből fakadó zavarra, hogy a hollandok még kedden is azt mondták, a tárcavezetők nem hoztak döntést hétfőn este egy külön tárgyalás keretében arról, hogy a 2013-tól működő pénzügyi mentőalap hitelezési kapacitását 500 milliárd euróban határozzák meg. Ám ezt Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az eurócsoport elnöke tényként közölte hétfőn este. Olli Rehn viszont kedden egy kérdésre azt válaszolta, hogy az uniós egyezkedések „klasszikus” esetével állunk szemben, vagyis, amíg nincs alku mindenről, addig semmiről sincs.
A minden azonban egyre táguló kör. A stabilitási és növekedési paktum reformját tartalmazó jogszabályi javaslatoktól és a Van Rompuy-féle munkabizottság jelentésétől – amelyekben még tizenegy nyitott kérdés szerepel – a liszszaboni szerződés módosításán és az európai szemeszter bevezetésén át az ideiglenes és az állandó pénzügyi mentőalap működéséig és a friss német–francia előterjesztésig témák sokasága kapott helyet a tervekben. Berlin és Párizs ötletei önmagukban is nehezen emészthetőek, hiszen a nyugdíjkorhatár harmonizálásától a bérindexálás megszüntetésén és a társasági adóalap egységesítésén át az adósságfék tagállami alkotmányos rögzítéséig terjednek. Egyelőre az sem dőlt el, hogy minderről kormányközi vagy közösségi szinten tárgyaljanak-e, de csak az utóbbi módszer ígér sikert. S hogy a piacok megnyugodjanak, minderről március végéig dönteni kellene, egy nagy csomagban. Ez részben nagy erőfeszítéseket kíván a soros magyar elnökségtől, miközben az eurózóna külön csúcsértekezletet tart március 11-én.
A portugál pénzügyminiszter közben bírálta kollégáit, akik szerinte halogató taktikát választottak, s a jövőbeli folyamatokkal foglalkoznak a jelenlegiek helyett. A portugál, az ír és a görög állampapírok hozamai újra emelkedtek, ahogy a befektetők észlelték, hogy Berlin egyelőre a nagy csomag elfogadására vár, s attól teszi függővé magatartását. A keddi tájékoztatón Olli Rehn azt mondta, hogy az állandó pénzügyi mechanizmusról szóló megállapodás alapján döntenek majd arról, hogy a jelenlegi ideiglenes alap tevékenységét miként változtatják meg.
