Az Országgyűlés gazdasági bizottsága tegnap indítványozta, hogy a nemzeti fejlesztési miniszter állapítsa meg a helyi távhőárakat. A kormány tavaly év közepi döntése nyomán az áram- és gázárakat is már Fellegi Tamás határozza meg. A helyi távhőtarifákat azonban hagyományosan a közel száz érintett önkormányzat egyedileg alakította ki. Ennek megfelelően szinte minden helyhatóságnál más árak, sőt eltérő tarifaszerkezetek alakultak ki. A rendszert a korábbi évek során komoly bírálatok érték. Az önkormányzatok és a szakma a helyi hatások érvényesülését, mi több, magát a demokráciát látták ebben az árrendszerben. A – tegnapi ülésen is felmerült – bírálatok szerint viszont a tarifákat a helyi és országos lobbiviszonyok befolyásolták.

Az előző nyolc év során a kormányok az áramért fizetett számla egy részét az úgynevezett kát-rendszeren keresztül fokozatosan a távhőtermelőkhöz irányították át. A Magyar Energia Hivatalnak (MEH) viszont már az előző kabinet vétójogot biztosított a helyi távhőtarifákra. Ennek hatékonysága nem ismert: a hivatal internetoldalának tanúsága szerint mind az előző, mind a –helyhatóságokat árbefagyasztásra kérő – új kormány idején engedélyeztek áremeléseket. Tavaly év közepe óta már több önkormányzatnál jelentettek be drágulást (például Egerben, Tatabányán, Nyíregyházán), ám ezzel kapcsolatos engedélyezésnek a MEH internetes oldalán nem leltük nyomát. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy országos szinten a korábbiaknál fékezettebb áremelés körvonalazódik. Igaz, ez részben a nemzetközi gázárak elmúlt években tapasztalt zuhanásának is betudható.

A tegnapi indoklás alapján elképzelhető, hogy Fellegi Tamás mostantól – a MEH javaslata alapján – minden önkormányzat esetén egyedileg szab tarifát. Ugyanakkor a kormányzat képviselője – az MTI tudósítása szerint – utalt rá, hogy céljuk a tarifák egységesítése. A terv szerint addig is a tavaly december 31-én érvényes tarifák maradnak érvényben.

Ezzel egy időben sajtótájékoztatót tartott a Fidesz képviselői által is „ravasznak” minősített kát-támogatási rendszer legnagyobb súlyú érintettje, a fővárosi távhőellátás 60 százalékát biztosító Budapesti Erőmű. (Egy hatályos Fidesz-indítvány szerint a távhőtermelők támogatását idéntől 15 százalékkal csökkentik, ám Lázár János frakcióvezető nemrég 25 százalékos nyesésre tett javaslatot.) A francia EDF tulajdonában lévő áram- és hőtermelő elnök-vezérigazgatója, Nikolasz Kacsarov úgy fogalmazott: támogatásaik csökkentése, a szabályozás bizonytalanságai miatt, a túlélés érdekében a költségcsökkentés mellett egyes tervezett beruházásaiktól is visszalépnek. Adataik szerint a támogatás 15 százalékos mérséklése több mint hárommilliárd forint kiesést jelent a számukra. Emiatt a Budapesti Erőmű idén már nem is adja át a fővárosi távhőfogyasztóknak azt az összesen 1,9 milliárd forint kedvezményt, ami a számlákban gigajoule-onként 166 forintos árcsökkentő tétel. (Ismereteink szerint az önkormányzati tulajdonú Főtáv ezt nem fogadja el, de a kedvezményt saját költségvetéséből továbbra is állja –ez idén milliárdos pluszkiadás a számukra.) A Budapesti Erőműnek ezen felül több százmillió forint válságadót is be kell fizetnie – panaszolta az elnökvezérigazgató.

A helyzet kapcsán – melyben támogatásaik akár 25 százalékkal is csökkenhetnek – Kacsarov úgy fogalmazott: megértik az ország nehéz gazdasági környezetét, szívesen segítenek a megoldásban, ezért tárgyalni szeretnének a kormánynyal, illetve a Fővárosi Önkormányzattal. Meglátása szerint csak hatékonyságnövelő beruházások nyomán lehet olcsóbb a távhő. Ugyanakkor a jelenlegi bizonytalanságok miatt egyelőre beruházásaik többmilliárdos visszafogásáról döntöttek, például a Kelenföldi Erőműben. Annak kapcsán, hogy esetleg eltúlzott beruházásaik, avagy túl drága gázbeszerzésük nem minősíthető-e szokásos vállalkozói kockázatnak, és ezt miért szükséges a fogyasztókra hárítani, Kacsarov leszögezte: beruházásaik egy részéről még az 1996-os privatizációhoz kapcsolódóan, állami engedéllyel döntött jellemzően az előző tulajdonos (az EDF csak 2001-ben vette meg az erőművet). Kétségtelen – hangsúlyozta –, hogy azóta 20–25 százalékkal esett a fővárosi hőigény, de ezt akkor senki nem látta előre. Ha ennek hitelterheit nem háríthatnák tovább, ilyen távon senki nem beruházna – vélekedett. Sajnos a fix költségeket a maradókra kell terhelni – szögezte le. Vinkovits András vezérigazgató-helyettes hozzáfűzte: a cég kedvező áron szerez be gázt a – többségben önkormányzati tulajdonú – Főgáztól. Ennek változása felfelé és lefelé is megjelenik a távhőfogyasztók számlájában. A csökkentés érdekében folyamatos tárgyalásokat folytatnak. Hozzátette: míg tavaly a cég körülbelül kétmil liárdos nyereséget értek el, idén a cél a nullszaladó.

Útját állnák az áremelkedésnek