Ez annyit jelent, hogy amennyiben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közös előterjesztését elfogadja a parlament, a szuper- és hipermarketek, illetve a diszkontok a jövőben csak akkor tudnak terjeszkedni, ha ehhez megszerzik a kamarák - zömében versenytársaikból álló - tagságának az egyszerű többségét.

Egyelőre kérdéses a kamarai döntéshozatal mikéntje: a törvényjavaslat nagy vonalakban csak annyit ír erről, hogy a kamarai küldötteket a tagok a gazdálkodó szervezet méretnagysága szerint kialakított tagozatokban választják. A gazdasági súly megállapításának, valamint a határozathozatal pontos módját a kamara később kialakítandó alapszabálya határozza meg. Márpedig egy megfelelően kialakított szabályzat esetén könnyen a sok lúd disznót győz esete valósulhat meg: a kisebb kereskedelmi vállalkozások így ellehetetleníthetik a nagy áruházláncok további terjeszkedését. Egyelőre kérdéses, hogy a versenyjog szűrőjén is átmegy-e a szabályozás – úgy tudni, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn már megkapta az előterjesztést, csak ezután fogja véleményezni a javaslatot. Nem hagy sok időt az NGM a társhatóságoknak a tanakodásra: a hétfőn elküldött javaslatot szerdáig véleményeznie kell a minisztériumoknak, majd jövő hét szerdára a kormány elé kerülne az előterjesztés. Ugyanakkor sajátos, hogy az előterjesztők a társadalmi egyeztetésbe egyetlen kereskedelmi érdekképviseletet sem vontak be, kizárólag az MKIK-át és az Agrárkamarát.

A tisztán mezőgazdasági vagy erdőgazdasági tevékenységeket folytató vállalkozások kivételével minden céget kötelezően kamarai tagságba terelő törvényjavaslat más szabályozó szerepet is adnak a testületeknek. Az előterjesztők elképzelése szerint a kamarák a maguk területén kidolgozzák a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat, de súlyos etikai vétség esetén kezdeményezhetik akár az elmarasztalt vállalkozás törlését is.