Mináry Borbála, a KSH statisztikai főosztályvezetője elmondta, hogy az inflációt főként az üzemanyagok és az élelmiszerek drágulása húzta. A havi áremelkedésből utóbbi körülbelül 0,4, míg előbbi 0,2 százalékot tesz ki. Hozzáfűzte: a többi termékcsoportban átlag alatti árnövekedést mértek, a ruházkodási cikkek ára pedig a téli kiárusításoknak köszönhetően csökkent. Tavaly januárhoz viszonyítva, az élelmiszerárak az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,4 százalékkal emelkedtek, és lényegében ezt lehet elmondani a háztartási energiáról is. Ellenben a szolgáltatások esetében átlag alatti, 2,5 százalékos drágulást mértek.

Árnyalja a képet, hogy az infláció visszaesése bázishatásokkal, nagyrészt a tavalyi jövedékiadó-emelések kifutó hatásaival magyarázható – tudtuk meg Suppan Gergelytől, a Takarékbank elemzőjétől – azonban a tartós cikkek és a szolgáltatások árának mérsékelt növekedése is hozzájárult a csökkenéséhez. Az elemző az év során az infláció lassú mérséklődését várja, ami a második fél évben bázishatások miatt felgyorsulhat, így az év végére továbbra is elérhetőnek tartja a háromszázalékos infl ációs célt. Ezzel csak részben értett egyet Barta György, a CIB Bank vezető elemzője, aki szerint az év második felében némi növekedés következhet be. Hozzátette: az energiaárak emelkedése a januári adatban még aligha látszott meg, ezek hatása viszont februárban és márciusban biztos jelentkezik majd. Ezzel együtt az éves infláció átlagszintjét 3,7 százalékra teszi, csakúgy mint Kondrát Zsolt, a MKB Bank vezető elemzője. Utóbbi megítélése szerint egyébként a pénzromlás üteme év végre 3,2 százalékra süllyed. Barta György hozzátette: az alapkamat szempontjából sok múlott ezen az adaton. Úgy véli, a vártnál kedvezőbb adat következtében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa immár kivár, és nem emeli tovább februárban a kamatszintet. Ezt követően viszont változik a grémium összetétele, ám ezzel együtt se lesz hirtelen kamatmérséklés. A monetáris lazításhoz arra lesz szükség, hogy a kormány által ígért reformcsomag erre teret adjon, a globális befektetői hangulat kedvező legyen és az infláció is tovább csökkenjen. Amenynyiben ezek összejönnek, akkor tavasz végén, nyár elején akár csökkenhet is a kamat – jegyezte meg.