Kínai Panama-csatorna épülne
Ezt a Financial Times érdeklődésére a latin-amerikai ország elnöke, Juan Manuel Santos is megerősítette. Kolumbiát már régóta foglalkoztatja egy alternatív Panama-csatorna megépítése, csak pénze nem volt hozzá soha. Most lesz. A 7,6 milliárd dollár értékűre becsült beruházás révén Kína „előretolt helyőrséget” alakítana ki a csendesóceáni és atlanti partszakaszszal egyaránt rendelkező Kolumbia területén. A Csendesóceán partján fekvő Buenaventura kikötőjéből azonban nem vízi úton, hanem vasúton szállítanák át az árut a keleti partra, ahol egy új kikötővárost építenének Cartagena közelében. Itt alakítanák ki a kínai áruk amerikai elosztóközpontját.
Az építkezést a nyugati parton kezdenék, hogy Buenaventura kapacitásának növelésével a visszáru berakodása is zökkenőmentes lehessen. A teherszállító hajók a visszautat – többnyire – kolumbiai szénnel a gyomrukban teszik meg. Kolumbia a világ ötödik legnagyobb széntermelője, de exportját eddig az atlanti kikötőin keresztül bonyolította le.
A kínaiak tehát osztottak-szoroztak, s a modellszámítások egyaránt azt mutatják, hogy megéri számukra a befektetés, amelynek teljes költségét magukra vállalnák, s a finanszírozást a Kínai Fejlesztési Bankra bíznák, a 791 kilométer hoszszú vonal üzemeltetését pedig a kínai nemzeti vasúttársaság végezné. A szerelvények a tervek szerint évi 40 millió tonnányi árut szállítanának egyik kikötőből a másikba.
Kolumbia a kínai tervet egyúttal arra is felhasználja, hogy nyomást helyezzen az Egyesült Államokra, felgyorsítandó a két ország közötti, már évekkel ezelőtt elfogadott szabad kereskedelmi egyezmény kongreszszusi jóváhagyását. Az USA hagyományosan Kolumbia legnagyobb kereskedelmi partnere, ám második helyen már Kínát találjuk, amellyel 1980-ban még csak tízmillió dollár értékű volt az árucsere, s ez mára ötmilliárd dollárosra hízott. Megfi gyelők Kína fejlődő országok körében folytatott agresszív befolyásszerzési politikájának újabb lépéseként tekintenek az óriásberuházásra. Emlékeztetnek arra, hogy ezen országokban Kína ma már több kölcsönt helyez ki, mint a Világbank.