Helycserés támadás a monetáris tanácsban?
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott és általános vitára bocsátott törvénymódosítással felrúgnák a jelenlegi gyakorlatot, amelynek értelmében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) égisze alatt működő monetáris tanács négy külsős tagjából kettőt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki, a másik kettő delegált személyéről pedig a jegybankelnök saját hatáskörében dönthet. Az MNB-elnök jogosítványait erősítette, hogy a kormányfő jelöltjeit az ő véleményének kikérése után lehetett jóváhagyásra a köztársasági elnök elé terjeszteni. A jegybanki alapkamatról döntő héttagú tanács a négy külsős tag mellett a jegybankelnökből és két alelnökéből áll, ők hivatalból tagja a grémiumnak.
A jelenlegi módszer tarthatatlansága már az országgyűlési választások után nyilvánvalóvá vált. Simor András jegybankelnököt Orbán Viktor kormányfő „ciprusi offshore lovagként” méltatlannak ítélte a patinás intézmény vezetésére, ám Simor nem tette meg Orbánnak azt a szívességet, hogy önként lelépjen a színről. Felmentésére viszont nem volt bevethető jogi eszköze a kormánypártnak.
Simor ellehetetlenítése fizetésének 8 millióról kétmillió forintra csökkentésével indult, és a konzultációkból való teljes kizárásáig terjedt. A költségvetés előzetes véleményezéséből is kimaradt, bírálatait sajtótájékoztató keretében osztotta meg a nyilvánossággal. Ekkor már megvolt az egyszerű recept a háttérbe szorítására, s amellyel saját pályáján tudják legyőzni a jegybankelnököt. A módosítással mind a négy monetáris tanácstagra az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága tehet javaslatot, beleszólása ebbe a jegybankelnöknek már nem lenne. A kormány bizalmát bíró négy új tag belépésével fordul a kocka a monetáris tanácsban, azaz kisebbségbe tudják szorítani az óvatos kamatpolitikájával a kormány orra alá borsot törő Simort. Az elnök mandátuma 2013-ban jár le, és – mint többször is hangsúlyozta – azt ki is akarja tölteni. A személycserékre a mostani külsős tagok mandátumának február végi lejártával lehet sort keríteni.
A jegybanktörvényt érintő javaslatot előzetes konzultációra az Európai Központi Bankkal (EKB) is véleményeztetni kellett, ezért csúszott át az idénre az ősszel már formába öntött módosítás. A frankfurti válasz szerint tekintettel arra, hogy a monetáris tanács tagjaival szemben támasztott követelményeken és mandátumuk hosszán a kormány nem kíván változtatni, formai ellenvetést nem fogalmaznak meg e tárgyban. Azt viszont hangsúlyozottan kiemelik, hogy a tanács folyamatos működése és a függetlenség garanciája nem sérülhet, s emiatti aggodalmukat sem rejtik véka alá.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a gazdasági bizottság tegnapi ülésén kifejtette: a kormány az MNB döntéshozó testületeinek, elnökének függetlenségét tiszteletben tartja, semmilyen közvetlen, vagy közvetett hatalomgyakorlásra a jegybankot illetően nem kerülhet sor. Arra nem tért ki, hogy az utolsó három hónapban végrehajtott, egyaránt 25-25 bázispontos alapkamatemelés után miért tiltakozott minden alkalommal a minisztérium, elhibázott lépésnek nyilvánítva a döntést, s egyben gazdaság élénkítésének megtorpedózásával vádolva a jegybankot.
Cséfalvay olvasatában törvénymódosítással erősödik a jegybank függetlensége, hiszen a kormánynak nem lesz közvetlen befolyása a külsős tagok megválasztására – és visszahívására –, hiszen megszűnik a kormányfő delegálási joga. A javaslat elfogadása teszi igazán függetlenné a jegybankot – fogalmazott az államtitkár. Rogán Antal fideszes bizottsági elnök pedig a nyilvánosság erősödő szerepét méltatta a tagok jelölésében, megválasztásában.
A jegybank véleményét Király Júlia alelnök ismertette. Visszautalt az EKB véleményére, mely szerint a változtatás károsan érintené az MNB szervezeti és személyi stabilitását, és az alig pár hónapja elfogadott módosításokkal, illetve az MNB kamatdöntéseivel szemben megfogalmazott bírálatokkal együtt aggályokat vet fel, mivel akként tekinthető, hogy a kormány megpróbálja az MNB elnökét feladatai ellátásában befolyásolni. A törvényjavaslat nem szolgálja sem a gazdaság stabilitását, sem a gazdaságpolitika kiszámíthatóságát. Félő, hogy a változtatással a monetáris politika elveszíti hitelességét, és ha ezt a befektetők és az elemzők látják így, annak forintosítható következményei lesznek. Király szerint a függetlenség garanciája elsőrendű fontosságú.
A szocialisták jelezték: nem támogatják az előterjesztést, mert az a jegybank pártpolitikai célú elfoglalását jelenti, Baja Ferenc úgy fogalmazott: az történik, mint az Állami Számvevőszék, a Költségvetési Tanács, vagy az Alkotmánybíróság esetében, az alternatív véleményeket képviselői intézményeket ellehetetlenítik. Hozzátette: a javaslat kockázatos, kockáztatja a magyar gazdaságpolitikai jó hírét, a forint stabilitását, és azt, hogy az uniós elnökség idején Magyarország egy bizonytalan ország képét vetíti előre, tele vitával, konfliktussal.
Kényszerpálya
A lapunknak nyilatkozó elemzők szerint korántsem biztos, hogy a monetáris tanács átalakításával a kormány ízlése szerint alakul át a kamatpolitika. És ez nem az új tagok lojalitásának függvénye, hanem annak, hogy folyamatosan szűkül a tanács mozgástere, s emiatt lesznek olyan helyzetek, amikor a Simor által képviselt óvatosabb kamatpolitikát kell támogatniuk. A jegybankelnök többször is hangoztatta: abban bízik, hogy az új tagok nem lesznek hajlandóak szakmai hírnevüket a politika oltárán feláldozni. A kamatdöntő ülések jegyzőkönyvei nyilvánosak, abból következtetni lehet majd arra, hogy milyen álláspontot képviselnek az új tagok.
