Az amerikai elnök tíz év alatt 1100 milliárd dollárral csökkentené a hiányt, ami a jelenlegi pénzügyi évben várhatóan a mindenkori legnagyobb, 1645 milliárd dolláros deficittel dagad tovább. A terv 2017-re vinné le a költségvetési hiányt a GDP mostani 10,9 százalékáról háromra, azaz – mutatnak rá a kritikusok – két évvel később, mint ahogyan azt a Fehér Ház tavaly ígérte. Obama emellett tartani igyekszik az otthon, és a G20-csoport előtt is bejelentett célkitűzését: mandátuma végére, azaz 2013 elejére a felére csökkentené a deficitet. – Egy hosszú folyamat elején vagyunk. Együtt fogunk működni a kongresszussal, hogy kétpárti egyeztetéssel oldjuk meg a problémát – nyilatkozta Jacob Lew, a Fehér Ház költségvetési igazgatója.

Ez azonban a tavalyi választásokon megerősödött republikánusoknak kevésnek tűnik.

– Az amerikaiak nem a kiadások fenntarthatatlan szinten való befagyasztását akarják. Lefaragásokat, súlyos lefaragásokat akarnak – közölte Mitchell McConnell, a párt szenátusi vezetője. Tény, hogy Obama 2012-es büdzsétervezete jelentősen elmarad attól a javaslattól, amelyet novemberben a kétpárti vezetésű Bowles–Simpson-bizottság tett le az asztalra. A tanácsadók 2020-ig radikális, négyezermilliárd dolláros adósságcsökkentést irányoztak elő.

A hétfőn ismertetett változatban – amellyel az amerikai államadósság 2021-ben is a GDP 77 százalékán maradna – a lefaragások kétharmadát kiadáscsökkentéssel, egyharmadát pedig adóemeléssel, illetve adókedvezmények felszámolásával képzelik el. Ezen lépések egy részére az elnök már januári országértékelő beszédében utalt, így a (hagyományos) energiavállalatok adókedvezményének megszüntetésére. Öt évre befagyasztanak egyes közkiadásokat, és csökken a Pentagon kerete is. Miközben a társadalombiztosításhoz nem nyúlnak érdemben, több mint kétszáz kormányzati projekt szűnik meg vagy „karcsúsodik” – köztük az Obama szavazótábora számára különösen fontosak, mint a diák hiteltámogatások és ösztöndíjak.