Duális oktatás, duális szűrés: jobb szakember, gyorsabb karrier
Az Audi, a Daimler és a hasonló kaliberű német cégek többéves előkészítő munka után választanak új telephelyet, és hoszszú távra terveznek. Az autógyártáshoz nem elég bérelni vagy felhúzni néhány csarnokot, és betanítani több száz embert, aztán, ha nem jól alakulnak a dolgok, akkor továbbállni. Az autó összetett termék, az autógyártás összetett tevékenység, lényeges, hogy a dolgozónak hosszú távon legyen érzelmi kötődése a termékhez, mert ebben az ágazatban megengedhetetlen a magas fluktuáció, magyarázza Palkovics László, az MTA levelező tagja, és a Kecskeméti Főiskola stratégiai rektorhelyettese.
Fontos, hogy a környezet is kötődjön a gyárhoz, és a gyár is kötődjön környezetéhez. Az Audival és Mercedesszel talán Magyarországon is meghonosodik egy olyan életpálya, és karriermodell, ami már gyerekkorban is értékeli a munkát és a közeli autógyártó felé orientálja a diákokat.
A beruházó járműipari cég elvárása a régióval szemben, hogy helyben képezzen szakembereket, mert vetélytárstól elcsábítanimunkaerőt nem tartós megoldás. Palkovics László szerint egy magas színvonalú műszaki termék gyártójánál a helyben iskolát végzett szakember jelenti a stabilitást.
A Magyarországon működő járműgyártók pontosan meg tudják határozni, hogy milyen képesítésű szakemberekre van szükségük öt vagy tíz év múlva. Ehhez kellene igazítani mind a középfokú, mind a felsőfokú oktatást.
Németországban már sikeresen működik a duális képzés, melynek lényege, hogy három év alatt szerezhető meg a mérnöki diploma, mely legalább annyira értékes, mint a hoszszabb kurzusokon elvégzett iskolák papírja. A németországi Daimlerhez került érettségizettek például erős elméleti oktatással egy időben komoly gyakorlati képzésben vesznek részt az autógyárnál. Baden-Württemberg tartományban jelenleg nyolc telephelyen 25 ezer hallgató részesül duális képzésben. A nagyobb igénybevételt jelentő hároméves egyetemet szívesen választják a hallgatók, mert így hamarabb kikerülnek a munkaerőpiacra, ami hosszabb távon karrierjük szempontjából is előnyös, hiszen már jobban ismerik a céget. Frank Klein, a kecskeméti Mercedes autógyár igazgatója is ilyen képzésben vett részt.
Tapasztalatok szerint a duális képzésben a lemorzsolódási arány 5-10 százalék, ami jóval kedvezőbb a 30 százalékos németországi átlagnál, és különösen a magyarországi 40-50 százaléknál. Palkovics László szerint ennek magyarázata, hogy nemcsak az iskola, hanem a gyakorlati foglalkoztató, tehát a Daimler- vagy Audi-gyár is szűr, és a duális válogatáson tényleg csak a megfelelő emberek jutnak át. Németországban nyolcezer oktatási szempontból is minősített cég vesz részt a programban, van amelyik kettő, van amelyik százat is meghaladó hallgatóval. A felmérések szerint a duális képzés hallgatóinak tudásszintje magasabb, mint a hagyományos egyetemeken végzetteké.
Itthon is világossá vált, hogy milyen és mekkora a szakemberigénye a gazdaság húzóágazatának számító járműiparnak, ezért hasonló felsőfokú oktatási rendszer bevezetését tervezik a két magyarországi autógyártó szomszédságában, Kecskeméten és Győrben is. A duális képzés legkorábban 2012 őszén indulhat a hazai oktatási intézményekben.
Jelenleg még problémát jelent, hogy alacsony a felsőfokú műszaki képzésre jelentkezők száma, amit valószínűleg az indokol, hogy ez egy nagyobb energiabefektetéssel megszerezhető diploma. Az oktatás és gazdaságpolitika felismerte, hogy az olyan területeken, melyek az ország gazdaságának igényeit szolgálják ki – ilyen a gépész-, a villamos-, az építész- és vegyészmérnök – a felvételi keretszámok és a normatíva emelése szükséges. Nagyon fontos azonban látni, hogy ez önmagában nem oldja meg a problémát, hiszen ehhez megfelelő képességekkel rendelkező hallgatók is szükségesek.
Felesleges például műszaki menedzsereket képezni, mert ilyen szakembereket nem igényel az ipar. Helyette célszerűbb ezeket az – egyébként kiváló képességű, magas pontszámmal felvételizett – hallgatókat a „hard-core” mérnöki szakokra irányítani, és az ipar által viszont igényelt képességeket, mint a vezetési készség, együttműködési képesség a mérnökképzésbe beilleszteni, hogy valóban piacképes szakemberek kerüljenek ki a munkaerőpiacra.
Jelenleg Magyarországon évente kb. 40-50 autós mérnök kerül ki az egyetemről, ám ennek többszörösére lenne szükség. Amennyiben a magyarországi Daimlerhez kötődő tízezer dolgozó között 5-10 százaléka a mérnökök aránya, akkor is évi 30-40 új felsőfokú képzettségű szakemberre lesz szüksége a kecskeméti autógyárnak, évi 8-10 százalékos fluktuációval számolva.
Új intézeti laboratórium
A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programból keretében másfél milliárd forintos uniós forrásból és önerőből új járműipari intézet épül a Kecskeméti Főiskolán, mely az autóipari képzés egyik meghatározó centrumává válhat. A korszerű műhelyekkel és laborokkal felszerelt kétezer négyzetméteres új intézet oktatási és járműipari kutatásfejlesztés bázisa is lesz. A háromszintes épületben lesz dinamikus motorfékpad, a teljes jármű hajtására és fékezésére alkalmas próbapad, valamint gépkocsialrendszereket vizsgáló és mérő berendezés. Az intézetben kialakítanak a mechatronikai komponensek vizsgálatára alkalmas jármű-elektronikai laboratóriumot és a régióban egyedülállóan egy teljes járműfényező laboratóriumot is.
