A gondok nagyrészt a viszontagságos időjárásnak tulajdoníthatók: az ausztráliai, indonéziai és malájföldi esőzéseknek, áradásoknak, valamint az Egyesült Államok mezőgazdasági övezetét sújtó szokatlanul erős téli viharoknak. Másrészt a múlt évi oroszországi szárazság és tüzek okozta terméskiesés, a brazíliai Amazonas hatalmas vidékén fél évszázada nem tapasztalt szárazság is rontott a helyzeten.

S még lehet sorolni: Kína középső és északi részén október óta nem hullott érdemi csapadék, ami kétségessé teszi a termést, további magasságokba küldve a világ élelmiszertőzsdéin a jegyzéseket. Az árak elszabadulásához vezetett: a piac előre beárazza, hogy a szárazság miatt Kína feltételezhetően jelentős gabonaimportra szorul az idén (pedig az elkövetkező egy-másfél hónap még hozhatna annyi esőt, hogy a helyzet ne váljon drámaivá).

Nemcsak az igen szeszélyes természet löki egyre feljebb az árakat, az ipar alapanyagigénye is növeli a hiányt.

„Csirkegyár” Kínában – semmi sem elég