– A konferencia időpontja szerencsésen kapcsolódott a pénteki csúcstalálkozóhoz, ahol –függetlenül a körülményektől és a javaslatok formájától – először fogalmazódott meg, hogy a pénzügyi stabilitás mellett a versenyképességet is erősíteni kell. Nyilvánvaló ma már, hogy nagyon sok országban a pénzügyi stabilitási problémák mögött versenyképességi problémák húzódnak meg – mondta lapunknak Cséfalvay Zoltán, a versenyképességi tanács elnöke. A nemzetgazdasági tárca államtitkára szerint a tanácskozás szlogenje és időzítése jól érzékelteti: a válságból kilábalni, a gazdasági növekedést újraindítani a belső piac további egységesítésével lehet. A pénzügyi stabilitás is fontos tényező, de a termelékenység nem ettől függ. Inkább azt lehet mondani, hogy a versenyképesség javítása nélkül nem lehet stabilizálni a pénzügyi szektort és az állami pénzügyeket. Az egységes belső piac továbbfejlesztésére az Európai Bizottság még tavaly bemutatott ötven javaslatot, hogy új lendületet adjon ennek a folyamatnak.

A magyar elnökség feladataira vonatkozó kérdésünkre Cséfalvay Zoltán elmondta: a bizottság kezdeményezéséről a konzultációk e hónap végén fejeződnek be a tagországokkal, a régiókkal, a szakmai szervezetekkel, miközben az Európai Parlament három jelentést készít elő. A márciusi versenyképességi tanácsülésen a beérkező véleményeket vitatják meg, s remélhetően májusban az ötven célból a legfontosabb 10-15-öt megnevezhetik a miniszterek. Ennek nyomán aztán viszonylag gyorsan lehet továbblépni a kiválasztott témákban a következő három elnökség alatt, hogy 2012 végére az unió valóban versenyképesebb, belső piaca pedig egységesebb állapotban legyen.

A belső piac tökéletesítésének szándéka persze nemcsak azt jelzi, hogy az uniós tagállamok ilymódon is kezelni akarják a válságot, hanem azt is, hogy a szabályozásban tükrözni kívánják a világgazdaság átalakulását és a technológiai változásokat. A húsz éve megindult, s az utóbbi években lelassult belső piaci szabályozásban még nem kapott helyet például az elektronikus kereskedelem, amely egyes tagországokon belül mára erős ágazattá vált, viszont a határokat még nem tudta igazán áttörni. Ezzel szorosan összefügg a szellemi tulajdon védelmének egységesebb szabályozása, hogy a digitális belső piac is kibontakozzék, például a fiatalok körében népszerű zeneletöltés valóban európai méreteket öltsön, megfelelő, egységes szabályozás mellett. De akadnak nagyon régóta húzódó ügyek. Ilyen az uniós szabadalomé. Jó az esélye annak, hogy a magyar elnökség alatt sikerül áttörni a falakat, s az együttműködni hajlandó országok a huszonheteknél szűkebb körben létrehozzák végre az uniós szabadalmi rendszert, amely olcsóbbá és sokkal egyszerűbbé tenné a bejegyeztetés eljárását.

Arra a felvetésre, hogy Mario Monti volt uniós biztos tavalyi vitaindító elemzésében az szerepel, hogy a belső piac egységesítésének továbblendítésére sohasem volt ekkora szükség, és sosem övezte ekkora ellenszenv, Cséfalvay Zoltán azt felelte: ez csak részben fakad a mostani válságból, sokkal inkább az utóbbi évet jellemző globalizációból, a technológiai változás gyors üteméből és az EU keleti bővítéséből. Emlékezetes, már évekkel ezelőtt lengyel vízszerelők inváziójával rémisztgették a nyugat-európai országok lakóit. Az államtitkár úgy látja: a szolgáltatások, s velük az emberek, a dolgozók szabad áramlása új társadalmi kihívás elé állította a tagállamokat. Hiszen ma már a szolgáltatások adják a foglalkoztatás 60-70 százalékát. E tény kétségkívül megnehezíti a belső piaci harmonizáció népszerűsítését, viszont más eszköz nincs a gazdasági növekedés megindítására.

Cséfalvay Zoltán