A finn mobiltelefon-óriás több tízezer alkalmazottja számít arra, hogy a nemrégiben – Olli-Pekka Kallasvuo hirtelen távozása után – a Microsoft szoftvercégtől igazolt üzletember mai startégiai bejelentései jóval nagyobb horderejűek lesznek, mint amit a multinacionális vállalatok világában dolgozók megszoktak. Az új vezér gyökeresen más irányba terelné a vállalatot, mint elődje.

Az egykori húzóvállalat neve ma már egyetlen mobilkategóriához sem köthető

Stephen Elop egy a munkatársaknak szánt, ám az Engadget hírportál által kiszivárogtatott belső feljegyzésben meglepően őszintén írt a mobilcég jövőjével kapcsolatos aggodalmairól és egyre erősebbé váló versenytársairól, mint az Apple vagy az Android platform. De nem feledkezett meg a kínai Shenzenből kikerülő olcsó okostelefonokról sem, amelyek létezéséről elődei nemigen voltak hajlandók tudomást venni, noha ezek a globális eladásokból komoly részt hasítottak ki, olyannyira, hogy a vezér szerint reális veszélylyé vált, hogy végleg elvesztik a piacvezető szerepet.

A Nokia ugyanis piacvezető az eladott készülékek számát tekintve, ám ezt a fejlődő piacokon fillérekért árult alapkészülékeknek köszönheti, miközben a vezér szerint a cég lassan kiszorul a szektor növekedését biztosító, s egyre nagyobb eladásokat produkáló okostelefon-piacról. Szavai szerint az egykor vezető innovátornak számító finn cég elsősorban szervezetlensége és lassú reakciói miatt képtelen lépést tartani a konkurenseivel. Amíg öt évvel ezelőtt a Nokia volt az ipar egyik húzóvállalata, termékei egyben kategóriát is jelentettek, ma nincs olyan mobilkategória, amely a Nokia nevéhez fűződne. Az érintőképernyős, a multimédia-telefon vagy épp a közösségi médiára és üzenetkezelésre kihegyezett készülékek piacán is csak követi a versenytársait.

„Az első iPhone-t 2007-ben mutatták be, és mi azóta is képtelenek vagyunk olyan termékekkel előrukkolni, ami hasonló felhasználói élményt nyújtana. Az Android alig több mint két éve jelent meg a piacon, de ezen a héten már átvették tőlünk a vezető szerepet az okostelefon-szegmensben” – áll a kiszivárgott vagy kiszivárogtatott vezetői levélben, amelyben olyan megfogalmazásokat is találni, mint hogy „ég a lábunk alatt a talaj”, vagy hogy „kénytelenek vagyunk változtatni a hozzáállásunkon”.

A diagnózis tehát kész, a terápia viszont egyelőre nem ismert. Iparági szakértők szerint Elop az olyan külsős platformok adoptálásától sem zárkózik el, amelyek eredendően nem Nokia-fejlesztések, ilyen az Android vagy a Windows Phone7 – utóbbi már csak azért sem elképzelhetetlen, mert a vezér a fejlesztő Microsofttól érkezett, másrészt pedig ez a platform komoly minőségi előírásokat támaszt a hardverekkel szemben is. Márpedig ezek minősége talán az egyetlen, amelyben a Nokia megtartotta presztízsét. Ami a vállalat 2000-ben felavatott, majd ezt követően több körben is bővített komáromi gyáregységét illeti, annak jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a finn cég – amely a válságnak és a piaci átrendeződésnek köszönhetően elvesztette profitja jelentős részét és magas részvényárfolyamát is – kikapaszkodjon a gödörből.

A komáromi gyár teljesítményét külön sosem kommunikálják, azok részét képezik a globális eredményeknek, amelyek – mint ismert – cseppet sem szívderítőek. A gyár ezzel együtt a térség legnagyobb foglalkoztatójává nőtte ki magát, sem a válság közben, sem pedig az után nem csökkentettek létszámot – köszönhetően a fejlődő piacokon mutatkozó növekedésnek. (Németországban azonban komoly kapacitáscsökkentést hajtottak végre, az ottani üzem kapacitásainak jelentős részét a kolozsvári üzem vette át.)

Szakértők azonban figyelmeztetnek: ha a cég az innovatív, magas hozzáadott értékkel bíró kategóriákban elveszti vezető szerepét, akkor a low-end termékkörben sem tud majd akkora profi tot realizálni. Ez pedig komoly kihatással lehet a gyártási kapacitásokra is.

A Nokia termelésének legnagyobb része három gyárban, a finnországi Salóban, a Nokia Komárom Kft.-ben és a kolozsvári üzemben realizálódik. A komáromi gyár és beszállítói a helyi ipari parkban sok felvidéki embernek is megélhetést nyújtanak. Az üzem 2000-ben épült zöldmezős beruházásként, s 2004-ben jelentős kapacitásbővítést hajtottak végre.