Új belépők a részvénypiacon
Nem látszik lankadni az elmúlt év második felében tapasztalt élénkülés, amikor jó néhány kisebb cég kérte bevezetését a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Legutóbb február elején a Plotinus Vagyonkezelő Nyrt. nyújtotta be az erről szóló kérelmét, a kibocsátási tájékoztatóját január 31-én hagyta jóvá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Ezzel, ha úgy tetszik, megmarad a folytonosság: a kisebb cégek „felfedezik” maguknak a hazai börzét mint a tőkebevonás egyik alternatíváját. Van, aki szerint ez kevés, de velük ellentétben Mohai György, a BÉT vezérigazgatója kifejezetten örvendetesnek tartja a fejleményeket.
Mint kérdésünkre fogalmazott: „Ezzel a tőkepiacnak és a gazdaságnak is jót tesznek. Aki ezeknek a cégeknek a jelentőségét tagadná, az a gazdasági fejlődésünk, munkaerő-piaci kitörésünk fő irányaival kerülne szembe.” Ezek a kisebb társaságok fel is nőnek a parketten – ilyen például az RFV Nyrt., amely mára eljutott abba a fázisba, hogy a nemzetközi befektetők térképére is felkerült –, miközben elismertségük, szakmai megítélésük is komolyabbá válik. Ráadásul a börzén megjelenő cégek vállalják a teljes átláthatóságot is, ami a velük kapcsolatban lévő gazdasági szereplők számára kiemelt jelentőségű.
Felvetésünkre, hogy azért a nagyvállalatok részvényei adják a budapesti tőzsde forgalmának az alapját, úgy reagált: ez valóban így van, és a tőzsde fejlődése azon is múlik, hogy képes lesz-e a kicsik és a felnövekvők mellé további nagy, meghatározó forgalmú vállalatokat is a hazai börzére csábítani. A magánnyugdíjpénztárak jövőjével kapcsolatban Mohai György úgy látja, a tőzsde szempontjából meghatározóbb kérdés az, hogy a nagyobb forgalommal kecsegtető cégek felismerjék a tőkebevonás eszközeként a részvénykibocsátás valós jelentőségét, és vállalják az átláthatóságot. Megjegyezte, hogy 2013 elejéig szeretnék a tőzsdei cégek körét ilyen szereplőkkel is bővíteni, és folynak is erről tárgyalások. Cégneveket azonban nem említhetett.
Arról, hogy belátható időn belül lesz-e reális lehetőség a magyar piacra külföldi cégeket csábítani, úgy vélekedett: régiós példák alapján a másodlagos kibocsátás nem látszik üdvözítőnek, éppen ezért nem is ezt tartaná eredményes megoldásnak. Megítélése szerint egyébként ebben az esetben alighanem csak olyan vállalatok jöhetnének szóba, amelyeknek ugyan külföldön van a székhelyük, ám a szolgáltatást Magyarországról nyújtják, vagy az ide is kiterjed.
Ami a magyar tőzsde forgalmát illeti, az elmúlt pár évre visszatekintve Mohai szerint az stabilnak volt tekinthető, de az idén szeretnék növelni. Előrejelzéseik szerint a tavalyi 21,7 milliárdos átlagos forgalmat meghaladó, 23-24 milliárd forintos napi forgalom várható idén. Ezzel párhuzamosan a tőzsde – 2006 óta alacsonyan tartott – költségszintjét nem kívánják növelni. (A tőzsdét üzemeltető cég tavalyi mérlegszámairól nem akart részletekbe bocsátkozni, mint mondta, azokat a vonatkozó jogszabályok alapján hamarosan közzéteszik.)
Az elmúlt napokban ismét sokat emlegetik egy „ellentőzsde” létrehozását. Az év elejétől hatályos törvénymódosítás a korábbiaknál egyszerűbb megoldást biztosít azoknak, akik részvényeiket más tőzsdére szeretnék átvezetni. Ezt követően lényegében csak a kibocsátó társaság vezetésének kell áldását adnia egy ilyen tervre, és ezzel a folyamat elindítható. Az újabb tőzsde létrehozását megkönnyítő jogszabállyal kapcsolatban Mohai György kifejtette, hogy akik a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik magukat, nem azért vannak a magyar parketten, mert jogszabály kényszerítené őket erre, hanem mert kiváló szakmai hátteret és megfelelő szolgáltatást kapnak. Éppen ezért ebben a kérdésben magabiztosnak érzik magukat.
