Utóbbi, ha megvalósul, 24 milliárd dolláros üzletet jelent.

A német–amerikai frigy révén a világ legnagyobb tőzsdeüzemeltető társasága jönne létre, amely 14 európai országra és az Egyesült Államokra terjedően határozná meg a világ pénz- és tőkepiacainak mozgásirányát. A világ legnagyobb tőzsdéjén, a New York-i parketten már csak „kirakatkereskedés” folyik, az üzletek egyre nagyobb része a Wall Streettől távoli számítógépeken köttetik.

Amíg egy évtizede a kikiáltásos kereskedésben csaknem háromezerféle értékpapír és opció cserélt gazdát, mára számuk 1300 körülire esett vissza. Főként a multinacionális vállalatok váltottak át az elektronikus kereskedési platformokra. Ez a tőzsdeüzemeltető árfolyamán is meglátszott: 2006-os csúcsa óta 64 százaléknyit veszített értékéből.

Az 1792-ben öt részvény kereskedelmével indult NYSE jelentősége is csökken a fúzióval. Bár megtarthatja manhattani főhadiszállását, a közös vállalat – amelyben 60 százalékosra teszik a németek tulajdoni hányadát – székhelyét Hollandiában jegyzik be, vélhetően adózási megfontolásokból. Mindkét óriásfúzió jelentős költségcsökkentéssel jár, miáltal olcsóbbá, vonzóbbá válnak a tőzsdei műveletek. Ez forgalom- és profitnövekedést hoz az üzemeltetők számára. Nem véletlen, hogy a tőzsdeüzemeltetők árfolyama tegnap globálisan 3-6 százalék körüli emelkedéssel honorálta a jó híreket.

Pesten a helyzet változatlan

Az óriásfúzióknak rövid távon nem lesz érzékelhető hatása a BÉT forgalmára –mondta Német Sándor, a Buda-Cash kereskedelmi igazgatóhelyettese, aki ezt a pesti börze alacsony likviditásával, s a kevés, nemzetközi porondon forgó magyar részvénnyel magyarázta. Lényeges változást a BÉT életében szerinte az hozhat, ha átáll a Xetra kereskedési rendszerre. Fontos lenne még az euróövezeti csatlakozásunk, ami az elszámolást tenné gördülékenyebbé. Erre azonban a kormány menetrendje szerint 2020 előtt nem számíthatunk. Német szerint előbbutóbb a kisebb, elszigetelt tőzsdék is követik a nagyok példáját, és összeolvadásokkal menekülnek előre.