Harmadára esett az állami áramholding nyeresége
Tavaly mintegy 20 milliárd forint nyereséget ért el az állami áramholding, az MVM – tudósít a cég sajtótájékoztatójáról az MTI. Tavaly ez a nyereség 60 milliárd forint volt, azaz a nyereségszint a harmadára apadt. A – többi között a paksi atomerőművet, a központi vezetékhálózatot és nagykereskedelmet magába foglaló – csoport árbevétele csak feleakkora mértékben, 20 milliárd forinttal csökkent, mint a nyereség, és így 560 milliárd forint lett. Közölték, hogy idén a most közölthöz hasonló nyereségre és enyhe árbevétel-növekedésre számítanak. Baji Csaba vezérigazgató a tavaly nyáron kinevezett új menedzsment legfontosabb feladataként az árbevétel és a nyereség növelését jelölte meg. Faragó Csaba, az MVM igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a társaságcsoport új stratégiáját az év végéig fogadják el. Kérdésre közölte: az MVM a korábbi szándéknyilatkozat lejártával nem kíván részesedést vásárolni a német E.ON honi energiatársaságaiból. Utalt viszont arra, hogy tájékozódnak a lengyelországi, szerbiai, horvátországi és romániai megjelenés lehetőségei iránt. A vezérigazgató kitért arra, hogy belföldön vizsgálják a gázkereskedelem lehetőségét, például az MVM saját cégeinek ellátása érdekében. Az orosz Szurgutnyeftyegazzal viszont nem tárgyalnak a Mol 21 százalékának megvásárlásáról.
A nyereségesés kapcsán lapunk írásos megkeresésére az MVM részéről közölték: a konszolidált árbevétel múlt évi visszaesése az áram árának csökkenéséből és annak stagnálásából adódott, a nyereség pedig a növekvő tüzelőanyagköltség miatti árrés szűkülése következtében esett vissza.
Ezenfelül a hosszú távú veszteségforrások felszámolásával összefüggő rövid távú vonzatok eredménycsökkentő hatása is jelentős – fogalmaztak. Energetikai cégként és részben távközlési tevékenységük miatt az MVM tavaly 6,5 milliárd forint válságadót fi zetett be a költségvetésbe – tették hozzá.
Piaci szakértők a magyarázat kapcsán lapunknak megjegyezték: a tavalyi év első felében az MVM nyereségszintje 20 milliárdnál magasabb volt, azóta pedig a nemzetközi áramárak átlagban inkább emelkedtek. A „növekvő tüzelőanyag-költség miatti árrés” kapcsán jelezték: az MVM jellemzően nem termel, hanem vásárol áramot. Két nagyobb erőműben van többsége, a nukleáris alapú paksiban és a helyi szénnel üzemelő Vértesiben, de egyik tüzelőanyag-költségének jelentős emelkedéséről sincs adat. Az MVM az áram nagy részét külső erőművektől veszi. A Mátrai Erőmű esetében a tüzelőanyagköltség-emelkedés nem értelmezhető, mivel a lignitet szintén helyben bányászszák. Néhány gázalapú erőmű költsége esetleg emelkedhetett, de ez is vitatható. A „hosszú távú veszteségforrások felszámolásával összefüggő rövid távú vonzatok” bizonyára az MVM-mel kapcsolatban nyilvánosságra került korábbi botrányos kifizetések leírása. Ugyanakkor információink szerint ezeket már a 2008–2009-es könyvekben el kellett számolni, azok nem csökkentik a 2010-es eredményeket, újabb botrányos szerződésekre pedig azóta nem derült fény. Az, hogy az MVM-nek a hálózatára telepített távközlési berendezések miatt nemcsak energiacégként, hanem távközlési cégként is válságadót kell fizetnie, fura. Az alapvetően távközlési profilú Magyar Telekomot ugyanis épp azért mentették fel az energiaadó-fi zetési kötelezettség alól, mert összforgalmához mérten energiaszolgáltatási bevétele elenyésző.
Annak kapcsán, hogy a 20 milliárd forint nyereség mekkora részét veheti fel az állam osztalékként, az MVM lapunknak nem kívánt becslésekbe bocsátkozni. Szakértők arra számítanak, hogy a nyereség nagyobb része közvetlenül az államkasszába kerülhet.
