Öngyilkos szobaárcsökkentés

A hét évvel ezelőtti szintre „küzdötték fel” magukat a hazai kereskedelmi szálláshelyek 2010-ben. A forgalom két-két százalékos emelkedése az árbevételben négyszázalékos többletet hozott, miközben Budapest hátránya folyamatosan nő Bécshez és Prágához képest.

Vesztesek és nyertesek egyaránt voltak: Balatonon például nyolc százalékkal kevesebb külföldi és öt százalékkal kevesebb belföldi vendégéjszakát regisztrált tavaly a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A héten közzétett gyorstájékoztató szerint a korábbinál kevesebb külföldi vendég a balatoni gyógyszállodák forgalmát hét százalékkal vetette vissza, miközben a megnövekedett kapacitással működő környékbeli wellnesshotelekben eltöltött vendégéjszakák száma másfélszeresére emelkedett.

Pécs mindeközben a 2010-es év nagy nyertese, 26 százalékos vendégforgalom-növekedése 28 százalékos emelkedést eredményezett a helyi vendégéjszakák számában. Ez az eredmény kiemelkedő, és meghaladja más, az Európa Kulturális Fővárosa címet korábban elnyert városokét – utal rá piaci jelentésében a Colliers International ingatlan-tanácsadó cég is. Piaci szakértők szerint az idén Magyarország európai uniós elnöksége Budapest kereskedelmi szálláshelyeinek, ezen belül a szállodák kihasználtságára lesz jó hatással. Csakhogy – teszik hozzá az elemzők – a fél évig tartó elnökség ideje alatt lefölözhető megnövekedett keresleten egyre több szereplő osztozik, a városban tavaly nyolc új négycsillagos szállodát nyitottak több mint ezer szobával, amihez az idén hat új hotel, bennük 400 új szoba csatlakozik.

A turizmus Európa-szerte már visszaállt a válság előtti szintre, a magyarországi vendégforgalom azonban még csak a 2004-es esztendőhöz tudott visszanőni. A kontinensen a szállodai szobafoglaltság tavaly átlagosan 63,7 százalék volt. Nyugat-Európa átlag feletti, vagyis 65,3 százalékos szobafoglaltságot mutatott fel – tudtuk meg a Magyar Szállodaszövetségnél, ahol a nemzetközi és hazai adatokat összevetve megállapították: a magyar főváros teljesítménye különösen az átlagárak tekintetében marad el versenytársaiétól.

A vérre menő budapesti szállodai árverseny – immár kimutathatóan – öngyilkossággal ért fel, ugyanis a régió legalacsonyabb átlagos szobaárai sem több vendéget, sem több bevételt nem eredményeztek. Bécs szállodáinak átlagára 44,8 százalékkal magasabb a budapestiekénél, ehhez képest éppen Ausztria az, ahol az éves átlagos szobafoglaltság 70 százalék volt. Ez az eredmény nemcsak a kelet-közép-európai régióban kimagasló, hanem kontinensszerte is. Úgy tűnik, a behozhatatlan előnnyel dübörgő bécsi és ausztriai turizmus mellett Prágáé is lekörözi a budapestit, noha a szállodai szobák átlagára a cseh fővárosban 12,4 százalékkal drágább.

A szállodaszövetség elemzése szerint nem véletlen, hogy hosszú idő után tavaly először nem nőtt, hanem csökkent a magyarországi szállodai kapacitás. A nyereség nélkül, önemésztő üzemmódban működő szállodákat az utolsó két év viselte meg drámaian, emiatt a kínálatból eltűnt 46,5 ezer szoba. A kapacitáscsökkenés egyedül a négycsillagos hoteleket nem érintette, sőt azok körében 12,5 százalékkal bővült a kínálat, mi hatezer új szobát jelent. A legnagyobb kapacitásbővülés a wellnesshoteleknél következett be, több mint 23 százalékos, ami a szakmai szövetség szerint érthetetlen, hiszen az ilyen szállodák üzemeltetése lényegesen költségesebb egy átlagos városi szállodáénál, miközben szobafoglaltságuk tavaly 42,8 százalékos volt csupán, ami két százalékponttal alacsonyabb az átlagnál, ráadásul a REVPAR (az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel) is átlag alatti, mindössze 6140 forint volt 2010-ben.

Tavaly a magyarországi szállodák átlagosan 44,8 százalékos szobakihasználtsággal üzemeltek, az ötcsillagos kategóriában ezen belül 60 százalékos telítettséggel – hozta nyilvánosságra a KSH. A leggyengébb forgalmat a – csak tavaly óta külön kategóriaként vizsgált – kastélyszállodák jelentették, amelyek 30 százalékos kihasználtsággal működtek az év egészét tekintve.

A szálláshelyek árbevétele 234 milliárd forint volt, aminek csaknem fele, összesen 127 milliárd forint származott tisztán a szállásdíjbevételből. A bevételek négyszázalékos emelkedése ugyanakkor csalóka, mert egy rendkívül alacsony bázisévhez, a 2009-eshez viszonyítva mutat növekedést. Az enyhe emelkedés a Colliers International budapesti irodájának értékbecslési, tanácsadási és piackutatási igazgatója, Balla Ákos szerint a turizmus fő mutatószámainak tekintetében az idén is folytatódhat. A vidéken zömmel uniós támogatás felhasználásával, zömmel a népszerű fürdőhelyek közelében megvalósult szállodafejlesztések várhatóan a következő egy-két évben is folytatódnak – tette hozzá a szakértő.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.