Eladta nagy múltú cégét az Akadémia
Magántulajdonba került az egyik legpatinásabb – bár az utóbbi években elfeledett – hazai mezőgazdasági társaság, a martonvásári Martonseed Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Zrt. A cégbírósági adatok szerint a vevő egy ráckeresztúri –piaci körökben szakmai befektetőnek tartott – magánszemély, Bodó Ferenc. A vállalat teljes, eddig úgymond állami részesedését, azaz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 85 százalékos részvénycsomagját vásárolta meg. A fennmaradó 15 százalék egy Elitmag Kft. nevű cég kezében volt, ám hogy ez utóbbi csomag az ügylet részét képezte-e, az nem derült ki. A vevő nem ismeretlen a mezőgazdaság berkein belül, hiszen van agrárpiaci befektetése, a 2004-ben alapított, főtevékenységként szarvasmarha-tenyésztést megjelölő Prograg-Agrárcentrum Kft.
Az adásvételről szerettük volna megkérdezni az új tulajdonost is, ám a Martonseednél, bár korrekt választ kaptunk, mely szerint Bodó Ferenc betegség miatt nem tud rendelkezésünkre állni – az ügylet hátterét nem világították meg. Az MTA-nál pedig előbb szabadságolásokra hivatkozva úgy tájékoztatták lapunkat, hogy a napokban aligha kapunk választ, majd választ ígértek kérdéseinkre, ám azok nem érkeztek meg.
A Martonseed, pontosabban jogelődje a legrégebbi magyar mezőgazdasági kutatóintézetek és gazdaságok közé tartozik. Alighanem ezzel magyarázható az is, hogy a rendszerváltás után, részvénytársasággá alakulását követően jó darabig a tartósan állami tulajdonban tartandó vállalatok listáján szerepelt. A társaság jogelődjét még 1945-ben a martonvásári Dreher-birtok egy részén, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tangazdaságaként alapították. 1950-ben Növénytermesztési Kutatóintézet lett, majd 1953-tól egészen a rendszerváltásig az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének kísérleti gazdasága volt.
A társaság a martoni nemesített és honosított hibridkukorica- és kalászosgabona-fajták szaporításáról híresült el. A kilencvenes évek előtt a cég a négy nagy mezőgazdasági „kör” tagja volt: a bábolnai, a mezőhegyesi, a bólyi gazdasággal együtt – mondta egy neve mellőzését kérő, évtizedekig a vállalatnál dolgozó volt alkalmazott. Az említett négyesből mégis azért tartották ezt a céget a legkülönlegesebbnek, mert az Akadémia égisze alatt tevékenykedhetett. A vállalat fénykorában 3000 hektáron gazdálkodott, s az ország legjobbnak tartott tehenészetével és vetőmagüzemével rendelkezett.
Jelenlegi nevét a rendszerváltást követően, 1994-ben „vette fel”, amikor létrehozták a részvénytársaságot. Százszázalékos részvénycsomagja akkor az ÁPV Rt.-hez került, s egy évre rá törvényben határoztak arról is, hogy a Martonseed 50 százalék plusz egy szavazata tartósan állami tulajdonban maradjon. Ezt a besorolást később az 1997. évi privatizációs törvény módosítása meg is erősítette. Utóbbi védelmet azonban 2002. évi költségvetésről szóló 2003-as törvény megszüntette, s törölték a tartós állami tulajdonlás mértékéről szóló passzusokat.
Emellett kormányhatározat rendelkezett arról is, hogy a részvények 85 százalékát az ÁPV Rt. ingyenesen adja át az MTA-nak. Ugyanekkor a két tehenészeti telepet is leválasztották, amelyre pályázatot is kiírtak, és az eladás 2004 februárjában meg is történt. (Nyilatkozóink rendre elzárkóztak a válaszadástól, de meg nem erősített piaci szóbeszéd szerint az egyik tehenészetet akkor a Martonseedet most megvásárló Bodó szerezte meg. Ha ez igaz, akkor a Martonseed elemei mégis közel maradnak egymáshoz.)
A vevő helyzete nem lesz könnyű, mert bár a múlt veretes, a cég számai nem túl szívderítőek. A társaság elérhető legfrissebb adatai szerint 141,2 millió forint a jegyzett tőkéje, míg 2009. évi mérlegfőösszege – a 2010 májusában tartott közgyűlés jegyzőkönyve szerint –528,8 millió forint. A működése azonban már korántsem mondható eredményesnek, hiszen 2009-ben 62,2 millió forintos veszteséget produkált mintegy 211 millió forint árbevétel mellett. Utóbbi döntő része még most is növénytermesztésből és vetőmagvak előállításából jött össze.
