A jelek szerint bőséges időt hagyna az Orbán-kormány a fogyasztói csoportok szervezőinek arra, hogy akit csak lehet, idén még beszervezzenek a hálózatukba. Mint korábban megírtuk, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly novemberben kezdeményezte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM), hogy büntethetővé váljon a fogyasztói csoportok szervezése. A hatóságok mostanra ugyanis kimerítették az összes, törvényadta lehetőségüket a válság nyomán elburjánzott fogyasztói csoportokat szervező cégekkel szemben, s mégsem sikerült megfékezni e csoportok terjedését. A PSZÁF elképzelése az volt, hogy a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával tiltsák meg a további fogyasztói csoportok szervezését, a már meglévő csoportokat azonban nem számolnák fel, hagynák kifutni a „szerződéseiket”.

Fórumozó fi gyelmeztető bejegyzése – Egyelőre háborítatlanul szervezhetik a csoporttagokat

Akkor úgy tűnt, gyorsan lépni fog a kormány, ám mára megváltozott a helyzet: a cégek szervezői haladékot kaptak az ügyfélállomány felhizlalására azáltal, hogy az Orbán-kormány nem tartja sürgősnek a törvényalkotást. Érdeklődésünkre a KIM-nél elmondták, a tavaszi ülésszakon beadott törvényalkotási program nem tartalmazza a Btk. módosítását, azt a kormány majd ősszel nyújtja be az Országgyűlésnek, s ennek folyamán megvizsgálják a PSZÁF javaslatait is. Vagyis legalább az őszig, de jó eséllyel akár az év végéig még nyugodtan vadászhatnak a csoportszervező cégek az ügyfeleikre.

Mint ismeretes, a fogyasztói csoportokat szervezők azzal hitegetik a nagybankoknál hitelképtelen, becsődölt vagy kisnyugdíjas ügyfeleiket, hogy náluk hitelhez jutnak. A valóságban a pénzügyi műveltséggel nem rendelkező, zömében bulvársajtóban toborzott hitelkárosultak között a saját befizetéseiket osztják fel úgy, hogy nem készpénzhez jut az ügyfél, hanem adott termékhez kötött vásárlási joghoz. Azt, hogy ki mikor jut ehhez a joghoz, jellemzően sorsolással döntik el, így a hitelben reménykedő tagok akár évekig várhatnak a sorukra. A hatóságok arra is felhívták a figyelmet, hogy a szervező cégek tulajdonosi háttere sokszor áttekinthetetlen, a csoportok mögött álló tulajdonosok pedig bármikor lehúzhatják a rolót.

Jelenleg egy tucatnyi szervező cégről tudni, ám folyamatosan újabb és újabb szervező cégek lépnek elő. A hatóságok és a civil fogyasztóvédők több tízezerre becsülik a beszervezett ügyfelek számát. A panaszosok száma is gyarapszik: a GVH-nál, illetve az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnél (OFE) hetente jó tucatnyi pórul járt ügyfél kopogtat. A versenyhivatalnál látnak pozitív jeleket is, így például egyre több esetben kérnek előre tájékoztatást a hitellehetőséget keresők a hivataltól.

Fogyasztóvédői vélekedések szerint az igazi botrány még várat magára. A beszervezettek jelentős részének nincs tudomása arról, hogy jó ideig várhat a jussára, illetve éveken keresztül csak befizetéssel veszi ki részét a csoportok működéséből. – A törvényhozók akkor fognak nagyobb fordulatszámra kapcsolni, ha az egyik szervező csoport befuccsol, és a tagok az utcán követelik majd vissza a befizetéseiket – vélelmezte az egyik, nevének elhallgatását kérő fogyasztóvédő, hozzátéve, hogy nem szeretne feltételezésekbe bocsátkozni a cégek esetleges politikai kapcsolatrendszeréről.

Márpedig tény, hogy a politika feltűnő visszafogottsággal viseltetik a fogyasztói csoportokkal szemben. Az előző Orbán-kormány idején a hatóságok sürgetésére született egy kormányrendelet 2001-ben, azt azonban a Medgyessy-kormány nem léptette hatályba, majd – miközben a GVH és a PSZÁF gyakorlatilag évente sürgette a törvényhozókat, hogy lépjenek az ügyben – a szocialista kormány indok nélkül tolta egyik évről a másikra a rendelet hatálybaléptetését. Végül 2004-ben – szintén indoklás nélkül – úgy döntöttek, hogy a kérdést leveszik a napirendről.

A jogszabályalkotókkal szemben a hatóságok megpróbálták felvenni a harcot a fogyasztói csoportokkal. A GVH rendre eljárt e szerveződésekkel szemben: a Versenytanács az eltelt évben 13 eljárásban összesen 143 millió forintnyi bírságot szabott ki a szervezőkre. Azonban ez nem különösebben fogta vissza a csoportok terjedését, csak az eltelt fél évben féltucatnyi új cég jött létre – amelyek mögött sok esetben a korábban megbírságolt szervező cégek tulajdonosi köre sejlik fel. Jelenleg öt eljárás van folyamatban a GVH-nál, mindegyik új, az utóbbi időben megjelent szervező céget érint.

Sokat költenek hirdetésre

A csoportszervező vállalkozások bevételeiről az érintett hatóságoknak még becslésük sincs. Pedig az összeg nem lehet kicsi: a Kantar Média lapunk megkeresésére négy, a GVH döntéseiben leggyakrabban felbukkanó cég kapcsán 2010-ben, listaáron összesen 250 millió forintnyi médiaköltést regisztrált – úgy, hogy az egyik „bejáratott nevű” vállalkozás az év közepén eltűnt a hirdetési piacról. Helyette a tulajdonosok új céget állítottak csatasorba.

Ennél vélhetőleg jóval vékonyabb lehet a fogyasztóvédelmi hatóságok reklámbüdzséje. Mint azt korábban írtuk, az érintett hatóságok – GVH, PSZÁF és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) – fizetett hirdetéseket helyezett el azokban a lapokban, ahol a szervező cégek is hirdetik magukat. A GVH-nál elmondták: utoljára decemberben jelent meg egy egész oldalas hirdetés a Metropolban, de a későbbiekben is terveznek ilyen megjelenést.