Reakciók Orbán évértékelésére: kedvezmény kell, nem szigorítás
A politikai üzenetekkel dúsított miniszterelnöki évértékelő beszéd kevés konkrétuma közé tartozott, hogy a kormány még idén gondoskodik az idősebb korosztályok munkaerő-piaci helyzetének javításáról. Orbán Viktor több, hozzá intézett lakossági üzenetből idézett, melyek arról szóltak, hogy az 50 év feletti nők elhelyezkedése nehézségekbe ütközik. Ennek kapcsán fejtette ki a miniszterelnök, hogy kormánya még idén lépéseket tesz annak érdekében, hogy aki munkát keres, az találjon is. Korra, nemre való tekintet nélkül.
Ennél többet azonban nem árult el az intézkedésekről. Az igazán érdekes – és a bejelentés apropóját is ez szolgáltatta – az 50 feletti korosztály helyzete. Lapunknak nyilatkozó szakértők úgy látják, nem elsősorban a kor, illetve a nem számít ebben a kérdésben, sokkal többet nyom a latban, hogy milyen képzettséggel rendelkezik a munkára jelentkező. Dávid Ferenc, az egyik munkaadói szervezet, a VOSZ főtitkára szerint a válság éveiben, 11 százalék feletti munkanélküliség idején amúgy sem egyszerű feladat a munkahely-bővítési elvárások teljesítése a vállalkozások részéről, miközben szűkülnek a piacaik. – Ha nincs piac, nincs miért felvenni a jelentkezőket – osztotta meg lapunkkal gondolatait.
Részletekről ugyan nem beszélt a miniszterelnök, de azért szakértőink segítségével megpróbáltuk számba venni a lehetséges megoldásokat. Kézenfekvőnek tűnik a járulékkedvezmény nyújtása, ezt mind Dávid Ferenc, mind Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adópartnere szorgalmazza mint kívánatos és reális lépést. A dolog hátulütője, hogy a Fidesz-kormány eddig ódzkodott e közteher mérséklésétől, mert óvni kellett a labilis tb-kasszát.
Kedvezményt egyébként jelenleg is nyújtanak az 50 felülieket, valamint az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezőket foglalkoztatóknak. Erre szolgál a Start Extra kártya: a hatályos törvény szerint amunkaadó ebben az esetben az első évben mentesül a járulékfizetés alól, a másodikban pedig a bruttó bér 10 százalékát kell megfi zetnie. A kedvezményre jogosító kártyát azonban csak 2011 végéig lehet kiváltani, és legkésőbb 2013. december 31-ig élhetnek a kedvezménnyel a munkáltatók. Kérdés, ehhez képest hogyan lehet bővíteni a járulékkedvezményt az érintett korosztály számára. A jelenlegi jogszabály például csak a minimálbér kétszereséig engedi meg a kedvezmény alkalmazását: felvetődhet, hogy ezt nagyobb összegnél is alkalmazni lehessen. Mozgásteret ad a szabályozás azon pontja is, amelyik a foglalkoztatást harminc napnál hosszabb időszakra írja elő. Azon kitételen is lehet finomítani, hogy a munkába állást megelőzően legalább három hónapig álláskeresőként a nyilvántartásban kellett szerepelnie a jelentkezőnek.
Tovább szélesítheti a kedvezményeket, ha területi alapon, a nagyobb munkanélküliséggel sújtott területeket jobban preferálja a rendszer. Ennek része lehet a differenciált járulékmérték (vitatott, hogy az Alkotmánybíróság ebbe beleszólhatna-e), de az is megoldás lehet, ha a beruházásokhoz, fejlesztésekhez nyújtott állami támogatások feltételei közé bekerülne az 50 felettiek, alacsony képzettségűek foglalkoztatása, például meghatározott százalékban. Elképzelhető, hogy ez az elem a későbbiekben megjelenik az Új Széchenyi Terv pályázati feltételei között is.
Eddig a kedvezményekről volt szó, de nem lehet kizárni, hogy az állam a hatóság oldaláról is igyekszik majd fellépni a megkülönböztetés ellen. Akár úgy, hogy az eddigieknél hangsúlyosabbá válik az esélyegyenlőségi ügyek vizsgálata a kormányzati munkában. Ezt az utat azonban nem tartják célravezetőnek a lapunknak nyilatkozó szakértők: szerintük nagyon nehezen lehet bebizonyítani, hogy a jelentkező valóban a kora, illetve neme miatt esett el a munkalehetőségtől. A feltételezett jogsértés kivizsgálását egyébként már most is lehet kérni az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál: honlapjukon évente 10-15 esetet tüntetnek fel az életkorral kapcsolatos jellemzőbb ügyek listáján. E hatóság szerepe nőhet a jövőben.
A büdzséből szakítják ki a 250 milliárdot
Közleményben adott tegnap tájékoztatást a Nemzetgazdasági Minisztérium arról, miként áll össze a nemrég bejelentett, 250 milliárd forintos alap. A nemzetgazdasági miniszter a költségvetésen belül mintegy 250 milliárd forintos stabilitási tartalék létrehozását javasolta a kormánynak – írta a tárca, amely szerint az alap megvédi Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani. A stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha a lehetséges kockázatok valódi gondot okoznak. Ha mégsem kell az elkülönített keretet igénybe venni, az az év végén visszakerül a költségvetésbe. A bruttó hazai össztermék 1 százalékához közelítő mértékű alapot nem a költségvetési tartalékból és nem az adósságfinanszírozásra félretett keretből, hanem a 2011. évi költségvetésből töltik fel.
