Ahogy Görömbi Vilmos tiszaberceli, Bartha Sándor dévaványai és Porkoláb Pál fehérgyarmati termelő is elmondta, sok gazda nem tudta a korábban kötött szerződésben rögzített mennyiségben leszállítani a terményt, hiszen az özönvízszerű esők és a nyári viharok nagyon komoly károkat okoztak. Az Országgyűlés hiába változtatta meg ötpárti konszenzussal az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, az lényegében hatástalan maradt. A vis maiorra való hivatkozás sem mentesítette a gazdálkodókat attól, hogy a gabonakereskedők jelentős pénzt követeljenek rajtuk „fedezetvásárlás” címén.

A Magosz a Gazdasági Versenyhivatalnál is bejelentette az eseteket, Jakab István szerint ugyanis fennáll az erőfölénnyel való visszaélés, az összebeszélés, a verseny akadályoztatása, valamint egyes piaci szereplők részéről a zsarolás esélye.

Jakab István a Népszabadságnak elmondta, hogy bírósági ítélet ilyen ügyben még nem született, mivel ezek az esetek főként választott bíróságok elé kerülnek, ahol más az eljárási rend, mint a normál ítélkezésben. De a gazdálkodók sok esetben nem is merik peres úton érvényesíteni igazukat, hiszen amíg a bírósági ügy tart, nem juthatnak hozzá az esetleges vételárhoz sem.

Nem ritka, hogy a gazdálkodók ezt követően sem kapják meg a termés árát. Példaként hoztak egy olyan esetet, amikor a bajba jutott – és az akadályoztatást időben jelző – gazda csak a szerződésben rögzített termés felét tudta leszállítani. A kereskedőcég később a hiányzó részt úgynevezett fedezeti vásárlással pótolta, s nemcsak hogy nem fizet a termelőnek a leszállított termésért, hanem pénzt is követel tőle. Mondván: a fedezeti vásárlás során olyan magas áron tudtak gabonát vásárolni, hogy a különbséget nem fedezi a már leadott termés ára.

A Magosz szerint a gazdáktól lapátolják el a pénzt a gabonakereskedők