Tíz évet még várni kell a magyar euróra

Nem sok olyan elem van az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában, amit következetesnek lehetne mondani, a külső szemlélő számára nehezen követhető ad hoc döntések sora jellemezte az elmúlt hónapokat, az eurózónához való csatlakozással azonban nem ez a helyzet.

Tavaly márciusban, még ellenzéki vezetőként Orbán Viktor a vállalkozók szövetségének (VOSZ) rendezvényén arról beszélt, hogy „nem belátható időpontra tolódott az euró bevezetése”, s céldátumot is csak akkor mond majd, ha azt be is lehet tartani. A szombaton elmondottak pedig lényegében szó szerint megegyeztek azzal, amit a témában egy hónapja, a Dow Jones hírügynökségnek és a The Wall Street Journalnak adott interjúban a témával kapcsolatban a miniszterelnök elmondott: vagyis, hogy euró bevezetése nem reális ebben az évtizedben. Az ellenérvek sorát azonban a hét végén a kormányfő egy újabbal egészítette ki, az eurózónában körvonalazódó egységes költségvetési politikával. Indoklása szerint Magyarországnak nem érdeke az egységes adópolitika, mert egy versenyképesebb adórendszert szeretne bevezetni.

Rövid távon nem érdemes rá építeni
Rövid távon nem érdemes rá építeni

Ugyan a miniszterelnöknek láthatóan nem sürgős az euró bevezetése, a helyzet az, hogy még jó néhány évig nem „fenyeget az a veszély”, hogy döntenük kellene, csatlakoznak vagy sem. A kritériumok közül a költségvetés hiánya és az inflációs cél teljesíthető közelségben van, ám a magas államadósság miatt a londoni, de a magyar elemzők szerint sem reális az euró bevezetése ebben az évtizedben. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője a távirati irodának elmondta: egyrészt Magyarország nyilvánvalóan nem érett az európai közös pénz bevezetésére, és a következő egy-két évben nem is válik azzá, másrészt az eurózónában olyan irányba mennek a dolgok, ami egy jóval egységesebb euróövezet irányába terelné a tagállamokat, és ez a költségvetési és adópolitika egységesítését is jelenti.

Ebben a tekintetben valóban úgy tűnik, hogy Magyarország érdekei nem esnek egybe azzal, ami megfelel az eurózóna fő gazdaságai, Németország és Franciaország igényeinek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője sem tartja problematikusnak, hogy a miniszterelnök nem ígér 2020 előtt eurót, hiszen a legtöbb kelet-európai országban jelenleg föl sem merül a 2019 előtti csatlakozás. Megemlítette, hogy az elemzők körében 2016 és 2020 közötti eurócsatlakozási várakozások vannak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.