Hosszú ebéd hasfájással
– Az ebéd, ami egy órakor kezdődött, este fél nyolc után ért véget. Életem leghosszabb ebédje volt, emlékeimben kutatva csak a házasságkötésemet követő ebéd volt ilyen hosszú, mely többnapos mulatságba csapott át. Ez nem mondható el az EU-csúcsról, de legalább fél nyolckor vége lett, és ez is egy jó hír. Mindez jól mutatja, hogy a helyzet rendkívül feszült és komoly –így festette le Orbán Viktor szombat délelőtt a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján a pénteki brüsszeli EU-csúcsot. A miniszterelnök hoszszan és érezhető keserűséggel beszélt „egy nem létező papírról”, melyet a csúcson látott, sőt olvasott is. Mint arról beszámoltunk: a német–francia megállapodás lényege, hogy Berlin beleegyezik a jelenleg még ideiglenes, 440 milliárd eurós eurózónabeli mentőalap tényleges feltöltésébe, cserébe a tagországoknak sokkal szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetésnek kell alávetniük magukat. Az együttműködés új területekre terjedne ki: a társasági adózásra, a nyugdíjkorhatárra, a bérek indexálásának megszüntetésére és az államadósság mértékének alkotmányos korlátozására.
Az eurózónához tartozó tizenhetek számára szóló dokumentum megszületését Orbán Viktor úgy magyarázta: a tizenhetek anynyira súlyosnak ítélik a helyzetet, hogy szerintük az euró megmentése olyan speciális döntéseket igényel, amely indokolja a szokásos huszonhetes miniszterelnöki csúcs mellett egy csak az eurózónához tartozó miniszterelnökök szűk körű, valószínűleg nem nyilvános, az euró megmentését célzó tanácskozási rendszer felállítását. Ez az a helyzet, amivel szembe kell néznünk – tette hozzá. Az első csúcsot márciusban hívják össze, ahol külön a tizenhetekre vonatkozó gazdasági-politikai döntéseket hoznak. Mindezt az EU-alapszerződéssel összhangban fogják tenni. De a lényeg, hogy ott nem huszonheten lesznek, hanem tizenheten – konstatálta a kormányfő, emlékeztetve: „valamikor a francia soros EU-elnökség idején volt egy Elysées-csúcs nevű összejövetel”, ahová az eurózónához tartozó országok miniszterelnökeit hívták meg, s az nagy vitát kavart akkor az unióban.
Orbán Viktor nem akart belemenni azokba a részletekbe, hogy mindennek mik a hosszú távú következményei, vagy hogyan reflektál mindez arra a vitára, mely az elmúlt tizenöt évet Magyarországon meghatározta – a viszonyunkat Európához, hogy egysebességes vagy kétsebességes Európa, mag-Európa, Centrum-Európa vagy periféria-Európa legyen. Viszont szükségesnek tartotta kiemelni: a német–francia paktum nem azonos a magyar EU-elnökség kezdeményezésével; a hat jogszabály az EU mind a huszonhét tagállamára kiterjedő közös gazdaságkormányzási feladatokat próbálja meghatározni. – E dokumentum elfogadtatása a magyar EU-elnökség legfontosabb célkitűzése, és egyszer csak feltűnik egy német–francia kezdeményezés. Nekem ezzel a helyzettel kellett megbirkóznom a nyolcórás ebéd során. Akkor én azt mondtam: természetesen mindenki mindenfélét kezdeményezhet, de van egy olyan angol bölcsesség, ami úgy hangzik, hogy „a jobb az a jó ellensége”. Ha az embernek van egy jó gondolata és ahelyett, hogy azt végigvinné, csak azért, mert támadt egy jobb gondolata, azzal kezd foglalkozni és elhanyagolja a jó gondolat végrehajtását, abból baj lesz – fogalmazott Orbán Viktor.
A miniszterelnök ugyanakkor nem tart attól, hogy szakadna az Európai Unió, „mert van egy alapszerződés, azt mindannyian aláírtuk, és a szerződés kiemelt része az egységes piac”. Ez nem szakadása az Európai Uniónak, pusztán arról van szó, hogy egyetlen pénz sem tud megállni a lábán, ha nincsen mögötte egységes költségvetési vagy adópolitika. A magyar kormány nem ellenzi, hogy az eurózónához tartozó tagállamok az eddiginél erősebb gazdasági koordinációt hozzanak létre. –Mi támogató testtartást veszünk fel – mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor örül, hogy az eurózóna tagállamai meg fogják menteni és megerősítik az eurót, ami szerinte szép jövő előtt áll. – A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni, hogy Magyarország bevezeti az eurót – mondta egy kérdésre válaszolva. Mint fogalmazott: az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország viszont nem támogathatja az egységes adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne a versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.
A brüsszeli vita lényegéről a miniszterelnök azt mondta: az uniós tagállamok adóssága gyorsuló ütemben nő, az adósságválság nem állt meg, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor 2014–2015-re az államadósság mértéke átlagosan száz százalék fölé fog emelkedni a tagországokban. A hajót meg kell erősíteni, biztonságossá kell tenni, mielőtt ideérnek a hullámok – fogalmazott. A magyar hajó megerősítésének egyik lépése a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken
Brüsszelben bejelentett stabilitási alap létrehozása. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan ma írja alá a miniszterelnök. Orbán Viktor szombaton hangsúlyozta: a kormány „vért izzad”, hogy tartsa a három százalék alatti költségvetési hiánycélt, de nem enged abból, és az államadósság csökkentéséből sem.
A sajtótájékoztatón a miniszterelnök nem adott választ arra, hogy a 250 milliárd milyen forrásokból áll össze. „Ez Matolcsy György miniszter úr dolga, aki szerint létre kell hozni a stabilitási alapot, annak nagyságát is ő határozta meg. Szíve, lelke, és a feje is rajta. Fusson, vigye. A javaslatot elém teszik, én meg aláírom” – mondta a minisztelnök. Ezt a stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha azt a gazdaság helyzete megengedi, és „elmúlt a veszély.” Orbán Viktor szerint a stabilitási alap azt a helyzetet akadályozza meg, hogy ma nem látható külső események hatására módosítani kelljen a költségvetést – amiről ma egyébként szó sincsen –, és az alap megnyugtatja a piacokat is.
