Az Eurostat legfrissebb, 2010 első kilenc hónapját részletező adatai szerint szeptemberig 85 millió euró értékű áru érkezett hazánkba Indonéziából, míg a magyar kivitel csupán 45 milliós volt. Az előző év azonos időszakához képest ez 33, illetve 114 százalékos előrelépés. Miközben a magyar árukivitel öt év alatt ötszörösére nőtt, a behozatal még ma is alatta marad a szokásos százmilliós forgalomnak. „Ebben a válságnak is nagy szerepe van” – húzza alá Nusa Eka, az Indonéz Kereskedelemfejlesztési Központ (ITPC) budapesti képviseletének igazgatója, aki régiós vezetőként a cseh, a szlovák, a horvát és a bosnyák piacokért is felelős.

„A közeljövőben azonban áttörés várható a kapcsolatokban, mind a termékpaletta szélesítésében, mind a kereskedelem volumené ben” – teszi hozzá. Hamarosan ugyanis megnyílik Budapesten az Indonéz Kereskedelmi Központ, amely árubemutató szerepe mellett az üzleti kapcsolatok kialakításában is tevékeny részt vállal. A régióban Magyarországgal a legintenzívebbek a kereskedelmi kapcsolatok, ez indokolja, hogy itt rendezzék be az indonéz áruk közép-európai elosztó központját. Ami pedig a volument illeti, ebben az egyik stratégiai indonéz exportcikk, az abroncsgyártás nélkülözhetetlen alapanyagának számító nyersgumi játssza a főszerepet. Megrendelői oldalon a Magyarországon megtelepedett nagy világcégek jelezték érdeklődésüket. Nusa Eka szerint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében óriási lehetőség rejlik, hiszen Indonézia –negyedmilliárd lakosával a világ negyedik legnépesebb országaként – hatalmas és fizetőképes felvevőpiacot jelent a magyar áruk számára. Ezt még kevés magyar cég ismerte fel, ám számuk hétről hétre nő. Jelenleg a magyar gépipar termékeire a legerősebb a kereslet, a turbináktól a villanymotorokon át a papírgyártó gépsorokig. Az export több mint fele azonban egyetlen termékhez kötődik.

Magyarország ismertségét mégis a kanadai fejlesztésű, de bérgyártásban jórészt nálunk is készülő BlackBerry okostelefonnak köszönheti, amely jó ideje a népszerűségi listák élén áll. A „Made in Hungary” felirattal ellátott mobilok mellett a magyarok jó hírét kisebb beruházások, szolgáltatások viszik Indonéziába. Nusa Eka közülük elsőként a labordiagnosztikai reagensek gyártására Jakartában üzemet létesítő Diagon Kft.-t említi, míg a turizmusra szakosodott szolgáltatók közül egy magyar kézben lévő pápuai búvárközpontot és egy Bali szigetén működő „fagylaltozó szalont” hoz fel példaként. Tárgyalások folynak egy szumátrai szénerőmű építéséről és egy bali apartmantelep kialakításáról is, míg egy magyar kereskedő búzát szállítana nagy mennyiségben.

„Indonéziában az állami szektor igen erős, a stratégiai ágazatok nagy cégei központi irányítás alá tartoznak” – mondta az igazgató, aki szerint önmagában ez nem riasztja el a beruházókat, miként az sem, hogy földet csak hosszú távú bérleti szerződéssel szerezhetnek. Igaz, amit ráépítenek az már az övék. A kormány közvetlen támogatást a beruházásokhoz nem ad, viszont a foglalkoztatottak közterheinek egy részét átvállalja, s a bürokrácia tervezett csökkentésével igyekszik a külföldi tőkebefektetéseket elősegíteni. A hivatalos gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok intenzív fejlesztésében mindkét fél érdekelt –hangsúlyozta Nusa Eka. A maguk részéről ehhez üzletembertalálkozók, vásárok, kiállítások szervezésével, és az ezeken való részvétellel járulnak hozzá. Ami az indonéz exportot illeti, a gumiipari alapanyagok, rattanbútorok, textilipari termékek, lábbelik, autóalkatrészek, pálmaolaj, kávé és kakaó mellett a fűszerek viszik a prímet. Magyarországon az indonéz konyha alapanyagai ismertebbek, mint a produktumai. Ezen változtat majd az az új indonéz étterem, amely délkeletázsiai szakemberek üzemeltetésében nyílik a fővárosban. Száz százalékig indonéz vállalkozás egyelőre egy működik nálunk: a szoftvergyártó Alita rendezte be itt európai főhadiszállását.

A legfontosabb indonéz exportcikk, a cseppfolyósított földgáz (LNG) Magyarország számára is elérhetővé válik, amint elkészült a tankereket fogadó, és szállítmányukat átfejtő horvát kikötői infrastruktúra. A világ legnagyobb LNG-exportőrének számító Indonéziának persze nem okoz gondot a termék értékesítése, hiszen Japán és Dél-Korea biztos felvevőpiacának számít.

BRIC helyett BRIIC

A legnagyobb feltörekvő országok angol kezdőbetűiből alkotott BRIC szóból hiányzik még egy I betű: Indonéziáé – állítja Emil Salin elnöki főtanácsadó, korábbi miniszter. A Brazíliát, Oroszországot, Indiát és Kínát magába foglaló kvartetthez jó eséllyel csatlakozhat Indonézia, ha a növekedési mutatóit nézzük. Kína és India mögött a harmadik leggyorsabban fejlődő gazdaságról van szó, a jakartai tőzsdeindex például egy év alatt 67 százalékkal erősödött, a külföldi működőtőke-befektetések pedig már a GDP negyedét adják. Indonézia azonban az évi hétszázalékos gazdasági bővülést nem tudja meghaladni az infrastruktúra és az oktatás-képzés hiányosságai miatt, elemzők szerint ezért a kormány legfontosabb feladata ezeknek az akadályoknak az elhárítása. Az ország azonban így is a világ legerősebb gazdasági hatalmait tömörítő G20-as csoport tagja.

Nusa Eka, az ITPC budapesti igazgatója