A NET-nek az eredeti elképzelések szerint augusztusra kellett volna felállnia, ez menet közben ősz elejére, majd novemberre csúszott, ám az ehhez szükséges jogszabálytervezet azóta sem került a parlament elé. A tervezett indulás csúszásával együtt folyamatosan változott a koncepció is. Eredetileg a szervezet lehetőséget biztosított volna a devizaalapú kölcsönök forinthitelre cserélésére, illetve amenynyiben a bajba jutott ügyfélnek ez sem segít, akkor az érintettnek lehetősége lett volna arra, hogy a tulajdonát bérleti jogviszonyra váltsák át. Utóbbi úgy nézett volna ki, hogy a NET átvette volna a banktól az ügyfél hitelét és a fedezetet jelentő ingatlant, majd az adós ezután bérlőként maradhatott volna lakásában, bérleti díjat fizetve az eszközkezelőnek.

Az elképzelés sokat módosult az utóbbi fél évben, a legutóbbi hírek azonban már arról a koncepcióról szóltak, amely most visszaköszön az IMF csütörtökön publikált országjelentéséből. A valutaalap által közölt kormányzati elképzelések szerint a nem fizető jelzálogadósok megmentését célzó program három pillérre épülne. Az elsőben a bankokat ösztönöznék arra, hogy a hitelek átstrukturálására vonatkozó opciók széles palettáját kínálják fel a bajba jutott adósoknak. (A Magyar Nemzet kormányzati információkra hivatkozva nemrég arról számolt be, hogy a kabinet a bankadóból adott kedvezményekkel ösztönözné a pénzintézeteket arra, hogy minél több ügyfelükön segítsenek.) Amennyiben ezt követően ismét nem teljesítővé válik a hitel, vagyis az adós továbbra sem tud fizetni, akkor a második pillérben állami garanciáért folyamodhat a bank az újabb átstrukturálási költségek fedezésére. (Az IMF szerint a kormány a garancia díjából fogja finanszírozni ezt a második pillért.) Amennyiben az első két módszer csütörtököt mond, a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, hogy azt bérbe adhassa a bajba került adósnak. Az eszközkezelő a második és a harmadik pillért felügyelné.

A kormány az IMF szerint azzal számol, hogy az első és a második pillérnek köszönhetően a harmadikhoz kapcsolódó költségek csak később merülnek fel, ugyanakkor a kezdeti kiadások is tetemesek lehetnek, hiszen a háztartások egy része vélhetően azonnal a harmadik pillérbe kerül. (Jelenleg 105 ezer jelzáloghiteles több mint kilencven napja nem fi zeti a törlesztőrészletet.) Az IMF-anyagból kiderül, hogy a kormány 2011–12-ben még csak 10-10 milliárdos költséggel számol, de a következő két évben 120-130 milliárdot, a GDP 0,45 százalékát kell majd rászánni a nemzetgazdasági tárca becslése szerint. Ám ez vélhetően nem jelent majd ekkora kiadást, a tétel nagyobb részét valószínűleg az állami garancia adja, ami viszont csak akkor jelentene tényleges költséget, ha a hitel bedől. Az állam azonban vélhetően ezután majd az adóstól követeli vissza az öszszeget, e kitétel nélkül ugyanis a garancia a bank tiltott állami támogatásának minősülne, amelyhez Brüsszel nem járulna hozzá. Az unió két évvel ezelőtt ugyanezzel a feltétellel engedte még a Gyurcsány-kormánynak, hogy állami garanciavállalással járuljon hozzá a nehéz helyzetben lévő lakáshitelesek törlesztőjének csökkentéséhez.

A feladat nagyobb részét a bankokra hárítaná a kormány