Hetven százalék alá szorítja a kormány a GDP-arányos államadósság mértékét a „következő években” – ígérte meg Olli Rehn gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős uniós biztosnak Matolcsy György. A nemzetgazdasági miniszter a kormányportálon közzétett válaszlevelében arról biztosította Rehnt, hogy a kormány által kezdeményezett strukturális reformprogramot végrehajtják. Ennek az alapját a hosszú távú, főként a kiadási oldalt érintő intézkedések képezik, melyek tartósan javítják a költségvetés egyenlegét. Az intézkedések eredménye már 2011-ben érezhető lesz, ugyanakkor a program teljes hatása 2012 és 2013 során bontakozik ki – áll a szövegben. Matolcsy szerint ez garancia arra, hogy a konvergenciaprogram költségvetési vállalásai teljesüljenek.

Így a büdzsé hiánya a 3 százalék alatt marad, olyannyira, hogy a reform eredményeként –eddig példátlan módon – többlettel zárja a 2011-es évet az ország. Azt Matolcsy nem részletezi, hogy ezt milyen módon éri el a kormány, ugyanis a háromezermilliárd forintos magánnyugdíjpénztári vagyon döntő részének állami gondozásba vételéről egyetlen szó sem esik a levélben. Végezetül a miniszter személyes találkozót kezdeményezett Olli Rehnnél, mivel a strukturális intézkedéseket örömmel megvitatná vele az uniós pénzügyminiszterek februári ülésének „peremén”.

Levelében Matolcsy leszögezi: „A magyar gazdaságpolitika homlokterében továbbra is a foglalkoztatottság növelése és a versenyképesség javítása áll. E növekedésbarát intézkedések első eredményei már tükröződnek a legfrissebb foglalkoztatottsági adatokban, ami arra mutat, hogy célunk, 2014-ig 300 ezer új munkahely teremtése, elérhető”. Nem tudni, Matolcsy milyen anyagból dolgozott, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai éppenséggel nem támasztják alá szavait. 2010 utolsó három hónapjának átlagában a foglalkoztatottak aránya a 15–64 éves korosztály körében 56,1 százalékról 55,8 százalékra romlott a novemberrel zárult három hónaphoz képest. Ez magyarán 23 ezer munkahely eltűnését jelenti – a hivatalos adatok szerint. A foglalkoztatottsági arány egyébként másfél évvel ezelőtt is hasonló volt.

Ha a 15–74 éves korosztályt nézzük, akkor 49,8-ről 49,5 százalékra zsugorodott egy hónap alatt a korcsoport foglalkoztatási mutatója. Miután a KSH január 28-án tette közzé a foglalkoztatási adatokat, és a miniszteri válaszon február elsejei dátum szerepel, Matolcsynak módjában lett volna a számokhoz igazítania mondanivalóját. A munkát terhelő adókban foganatosított csökkentésekre is pozitívumként utal a miniszter, noha a munkahelyteremtést valójában ösztönző, s a foglalkoztató által fizetendő járulékterhek tapodtat sem csökkentek. A személyi jövedelemadót pedig a munkavállaló fizeti. A társaságiadó-kulcs 10 százalékra történő leszállítását sem lehet munkát terhelő adócsökkentésként értelmezni.

A GDP-arányos államadósság 2011-ben átmenetileg csökkenhet, „de nem állíthatjuk azt, hogy a Tanács ajánlásának megfelelően határozottan lefelé tartó pályára áll, hiszen a hiánnyal összefüggő folyamatok hatására 2012-től kezdve ismét folytatódhat a növekedés trendje” –idéz Oli Rehn január 14-i keltezésű leveléből az MTI. – A 2011-es államháztartási hiány várhatóan a GDP 3 százaléka alatt lesz, és akár többlet is keletkezhet, ezt azonban nem fenntartható módon éri el a magyar vezetés” – szögezi le a biztos, utalva a nyugdíjreform „hozományára”.

Hasonló aggodalmakat vetett fel az IMF is, amely csütörtökön ismertetett országjelentésében abban igazat ad Matolcsynak, hogy a GDP-arányos államadósság csökkenni fog, mégpedig a tavalyi 79,5 százalékról 69,8 százalékra. (Az euróövezeti belépéshez jelenleg 60 százalékos adósságküszöböt ír elő az EU.) Ezt azonban a kormány egyszeri intézkedésekkel éri el, ami fenntarthatósági kockázattal jár.

Az IMF azonban nem aggódik a pénzéért, Magyarország fi zetőképességét megfelelőnek tartja, noha tudja, hogy hatványozott a függésünk a nemzetközi pénzpiaci hangulat alakulásától. Az IMF-nek 8,7 milliárd eurót kell törlesztenünk 2012–13-ban, míg az EU-nak 5,5 milliárddal vagyunk adósai, amit 2011-ben és 2014-ben kell visszafi zetnünk. A valutaalap szakértői szerint ennek teljesítéséhez 2013-től új adósságot kell magára vállalnia az országnak, saját forrásai ugyanis várhatóan nem lesznek elegendők a tartozás rendezéséhez.

Itt a levél! Hol a levél?

Neelie Kroes uniós biztosnak a médiatörvény jogszerűségét firtató kérdései kapcsán vetődött fel a kérdés, hogy a kormány miért nem publikálja a társadalmat érintő fontos levelek tartalmát. Ezt azzal hárította el a kormány, hogy majd a válasszal együtt teszi megismerhetővé a szöveget. Ehhez tartotta is magát. Olli Rehnnek Matolcsyhoz írt felvetéseit azonban csak az MTI tudósításából lehet megismerni, noha a hírügynökség a kormany. hu-ra hivatkozik, ahol – állítása szerint – publikálták az uniós biztos felettébb kritikus megjegyzéseit. Ennek azonban nyoma sincs a portálon. Információink szerint a Rehn-levelet „levették a napirendről”, erre utal, hogy péntek 11 órakor már nyoma sem volt a portálon, azóta hiába kerestük.