Szavai nyugtatólag hatottak a piacokra, sajtótájékoztatója alatt az euró fél százalékot erősödött a dollárhoz képest, megközelítve az 1,36-os szintet. Trichet az élelmiszerárak és az energiaárak gyors emelkedésében nem lát olyan veszélyforrást, ami a szigorítást indokolná, de – mint mondta – folyamatosan figyelik és értékelik az eseményeket. Jó jelként értékelte, hogy az inflációs várakozások lehorgonyozni látszanak a kétszázalékos inflációs cél környékén, azaz a két említett termékkör átlagot messze meghaladó drágulása egyelőre nem épül be a termékek és szolgáltatások árába.

Az EKB akkor kerül lépéskényszerbe, ha az élelmiszerek és az energia drágulása miatt a dolgozók tömegesen lépnek fel az inflációs célt meghaladó béremelési követelésekkel. Az infláció egyébként decemberben először haladta meg a kétszázalékos célt, akkor éves szinten 2,2 százalékos volt, míg januárban már 2,4 százalékosra gyorsult –emlékeztet a Reuters. Elemzők Trichet beszédéből azt olvasták ki, hogy a kamatemelési ciklus elindítására még jócskán várni kell. A szigorítási hullám közeledtére épp a bankelnök egy hónappal ezelőtti beszédéből következtettek, aki akkor az inflációra felfelé ható kockázatok erősödéséről szólt. A két legutóbbi kamatdöntő ülés között az euró öt százalékot erősödött a dollárhoz képest, és ez is enyhítette az importtermékek okozta inflációs nyomást.

Tájékoztatóján Trichet megerősítette, hogy a EKB folytatja az adósságválságba sodródott euróövezeti országok állampapírjainak felvásárlását, noha a múlt héten ideiglenesen leállt ezzel. Az EKB mielőbb szabadulna ettől a testidegen feladattól, hogy újra az árstabilitás fenntartására koncentrálhasson, ám ehhez előbb az EU által létrehozott stabilitási alap körüli kérdőjeleket kell tisztázniuk az uniós tagállamoknak.