Ám emellett fontos a források színesítése, s egyben a stratégiai kapcsolatok felülvizsgálata. Különös tekintettel az orosz viszonyra, amelyre a nagy tagországok még nagyobb hangsúlyt helyeznek a külön energiaterveik miatt. Ezeket persze senki sem kérdőjelezi meg, a külső megállapodások is nemzeti hatáskörben maradnak, de mégiscsak teret nyer a közös gondolkodás ebben a stratégiai kérdésben. Az EU az energiaigényének 54 százalékát importálja, s ez az arány hetven százalékra növekedhet 2030-ra.

A csúcson ebéd közben az eurózóna feltételrendszerének a szigorítása, átalakítása lesz a téma a formálódó német-francia alku alapján, aztán délután röviden az innováció témáját veszik elő. A Bizottság a napokban osztotta ki a tagországi teljesítményekről készült bizonyítványt, amelyből kiderül, hogy Magyarország mögött csak hat gyengébb akad az unióban. De maga az EU is nagy bajban van: nemcsak kevesebbet költ erre a célra, mint az Egyesült Államok és Japán, hanem a szakadék egyre tágul. Ráadásul Kína nagyon gyorsan kapaszkodik fel, s hozza be az uniót, amelyen belül továbbra is Svédország, Dánia, Finnország és Németország áll az élen. A csúcson most őket kérik fel, hogy adjanak tanácsot a többieknek, hogyan is kéne ezt jól csinálni.